Ismét durvul az infláció: júliusban 4,1%-kal nőttek a fogyasztói árak
2024. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
2024. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Az idei infláció nem éri el majd a 6 százalékot, várhatóan valamivel 5 százalék felett lesz.
A magyar gazdaság 2024-ben 2,5 százalék körüli mértékben bővülhet a fogyasztásnak és a reálbér-növekedésének köszönhetően,
A KSH adatai szerint 2024 júniusában 3,6 százalékra csökkent a fogyasztóiár-index.
Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.
A júniusi ülésen az MNB már 7%-ra mérsékelte az irányadó rátát, ami akkor lassítást jelentett a lazítás ütemében.
Júniusban az euróövezetben az éves infláció 2,5 százalék volt a májusi 2,6 százalék után.
Sok vásárló keresi a kedvezményeket az áruházakban.
Drasztikus emelkedésre nem kell számítani, de néhány, legfeljebb 4-5 százalékos növekedéssel azért idén még lehet kalkulálni.
A héten megjelent magyar inflációs adat kellemes meglepetést okozott: a KSH szerint 2024. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Sokan nem tudják, hogy az ingatlan áremelkedése önmagában is képes lehet fedezni a banki kamatokat.
Az infláció a fiatalok többségének átírta az utazási terveit, de azért leleményességből, okos trükkökből nincs hiány.
Áremelések várhatók minden területen, az állam példáját pedig a piaci szereplők is követhetik.
A kitöltők több mint 70 százaléka mondta, hogy a megnövekedett árak miatt olcsóbb úti célt válasz, kevesebbszer vagy egyáltalán nem utazik 2024-ben.
A 19-29 évesek szerint 18 százalékos volt a májusi infláció, szemben a 4 százalékos tényadattal.
Júniusban is a jegybanki célsávon belül, azaz 4% alatt maradhatott az éves infláció Magyarországon.
A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben ülőgarnitúrákra, a konyhaszekrényekre, illetve az étkezőasztalokra sem hatott az infláció.
A tavalyi inflációs helyzetet a fejlettebb régiók lakossága érezte meg leginkább, míg a kisebb jövedelmű térségekben kevésbé csökkent a családok fizetőképessége.
Nominális értelemben új csúcsot döntött a háztartások pénzügyi vagyona, de az infláció miatt reálértelemben 3 évet elvesztettek a megtakarítók.
Az egyik kiskereskedelmi szövetség főtitkára szerint súlyos torzító hatása volt a kötelező akciózásnak, így jó ötlet, hogy az infáció leszorítása után ki is vezetik azt.