. A vizsgálat eredményei alapján a hatóság szakértői hat javaslatot, intézkedési pontot fogalmaztak meg, amelyek hozzájárulhatnak az árak csökkenéséhez
A lakást vásárolni vagy építeni biztosan, vagy valószínűleg szándékozó háztartások aránya 2022 negyedik negyedévében érte el az utóbbi időszak mélypontját.
A magas infláció és a magas kamatszint hátráltatja az üzleti fejlődést, a gazdasági növekedést és felzárkózást is.
Magyarország idén elkerülheti a recessziót, de az éves infláció 19 százalékos is lehet.
Szinte az összes vizsgált területen további jelentős áremelkedésre számítanak a megkérdezettek.
Szlovénia, Görögország és Montenegró után most Horvátország árait, költségeit hasonlítottuk össze a Balatonnal.
Erőteljesen megváltozott a befektetési környezet az elmúlt időszakban: aki nem lép, jelentős veszteséget könyvelhet el.
Az élelmiszerek ára még mindig közel 40 százalékkal emelkedett, a nyugdíjasokat pedig még ennél is durvább drágulás sújtotta áprilisban.
A terven felüli nehézségek jelentkezése, a váratlan kiadások fedezése miatt, a munkahelyi fizetési előleghez hasonlóan, az idősek számára is lehetőség legyen előleg igénylésére.
Éves viszonylatban brutálisan, több mint 120 (!) százalékkal drágult meg a vöröshagyma.
2023. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Egyelőre annyi biztos, hogy újabb adminisztratív terhet kapnak a nyakukba a magyar boltok az új árfigyelő rendszer bevezetésével.
A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint fontolóra kell venni egy évközi nyugdíjkompenzációt is.
Az írószerek árdrágulása gyakorlatilag az egész munkavállalói szektorra kihat – nem csupán az iskolakezdést drágítja meg.
Július elsejétől elindul az árfigyelő rendszer. Az online adatbázis kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni.
Hiába a 2022-es gigadrágulással, az élelmiszerek ára még továbbra is emelkedett az Európai Unióban 2023 első negyedévében.
Idén januárban 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat, mert ekkora éves inflációval számolt a kormány decemberben.
A 27 százalékos nyugdíjasinfláció nem csak a januári emelést, de még a 13. havi nyugdíjat is egy pillanat alatt semmisítette meg.
A kormány úgy számol, hogy 2024-ben már csak 6 százalék lesz az éves infláció, szóval ekkora emelésre számíthatnak a nyugdíjasok január elsejével.
Arányaiban kevesebb "nem élelmiszer" fogy a boltokban, mint korábban, pedig ebben a termékkörben az infláció is alacsonyabb.
