Felvételi: jönnek a ponthatárok, 91460 magyar fiatal sorsa dől el hamarosan
Ma este hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási ponthatárokat, a felvételizők idén a megszokott elektronikus csatornákon értesülhetnek eredményeikről.
Ma este hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási ponthatárokat, a felvételizők idén a megszokott elektronikus csatornákon értesülhetnek eredményeikről.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint legkésőbb csütörtökig van lehetőségük a felvételizőknek, hogy benyújtsák a még hiányzó dokumentumaikat, illetve - egyetlen alkalommal - módosítsák a megjelölt szakok sorrendjét.
Kilenc intézmény várja a döntést.
Továbbra is számíthatnak állami forrásokra a tervek szerint nyártól alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek, a felvételizőknek nem kell tartaniuk a képzések fizetőssé válásától. Megmaradnak a hallgatói juttatások és az ösztöndíjak is, az oktatókat pedig teljesítményalapú, rugalmas, megemelt bérezés várja.
A kutatást megelőzően is sejthető volt, hogy a munkavállaló hallgatók kifejezett veszélyben vannak a munkaerőpiacon, hiszen az ő munkavégzésüket a kollégiumok bezárása miatt való hazaköltözés is sok esetben ellehetetlenítette. A HÖOK szerint jelen helyzetben még inkább kiemelt fontosságú a bajba jutott hallgatók szociális megsegítése.
Hatalmas siker a kamatmentes, szabad felhasználású Diákhitel Plusz.
A tesztelésben való lakossági részvétel önkéntes és ingyenes.
A járvány teljesen felforgatta a diákok életét, de különösen az érettségi előtt állókét. Március közepe óta digitális tanrendben zajlik az oktatás, amely bármilyen hatékony is legyen, mégis gyökeres és hirtelen változást jelent - ez pedig biztosan nem tesz jót a felkészülési teljesítménynek. Arról nem is beszélve, hogy mivel most nem csak a diákok, hanem rengeteg szülő, kisebb-nagyobb testvér kényszerült arra a családban, hogy a legtöbb időt a négy fal között töltse, így az otthoni zsúfoltság sem segít feltétlenül a helyzeten. Plusz ne felejtsük el, hogy hiába ülünk bent, kint pandémia van, tehát az általános stressz szint is magasabb.
Az IKT még mindig egy olyan terület, amelyen a nők jelentős hátrányban vannak. Az EU-n belül egyetlen tagország sincs, ahol az ilyen tudományterületen tanulmányokat folytató nők aránya magasabb, vagy legalább ugyanannyi lenne, mint a férfiaké: a legjobb helyzetben lévő Belgiumban is mindössze 37 százalék a nők aránya ezen a területen.
Rosszul járnak, akik idén jól tanultak a felsőoktatásban, hogy átsorolják őket az államilag támogatott képzésre. Hiszen szinte csak azoknak a helyére kerülhetnek át a támogatott képzésbe, akiket rossz eredményeik miatt fizetőssé soroltak át. A kormányrendelet értelmében viszont ilyen idén nem lesz az egyetemeken, főiskolákon, így helyek sem szabadulnak fel.
A hallgatói visszajelzések összességében pozitívak a távoktatásról.
Több, a felsőoktatási felvételit, illetve a záróvizsgákat és a diplomaszerzést is érintő változásról is döntött a kormány. Az intézkedések célja az, hogy a mostani, a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben - a nehézségek ellenére is - a lehető legteljesebben szolgálja a rendszer a fiatalok érdekeit - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.
A Budapesti Műszaki Egyetemre például mintegy ezerrel kevesebb hallgató jelentkezett az idén.
Az ITM szerint biztosított a félév teljesítése.
Hét területen is az ELTE bizonyult Magyarország legjobb egyetemének a Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási rangsora szerint - közölte a felsőoktatási intézmény.
"Egy 18 évesnek azt mondani, hogy gyere, és egy tanfolyam után informatikus lesz belőled, nos ezt én butításnak hívom, és becsapásnak tartom. (...) Amikor boncolgatjuk ezeket a munkaköröket, hamar rájövünk, hogy hol van helye a megalapozott egyetemi diplomának, és hol van a gyorstalpalónak" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. A szakemberrel többek között beszélgettünk az egyetem által az országban elsőként indított BProf képzésről; az egyetemek és a kódoló iskolák közötti alapvető különbségekről; a programozói szakma fel nem hígulásáról; egyes programozói munkahelyek veszélyeztetettségéről a szoftveres kódgenerálás miatt; de arról is, hogy mi a legnagyobb gyengesége a legtöbb, egyetemről frissen kikerülő szakembernek.
Egyetemeket, általános iskolákat és középiskolákat is.
Fontos tudni, ha külföldre menne a gyerek.
Minden ezen múlik.