Zsuzsanna drámája: felgyújtaná a házát, pedig nincs is devizahitele

Zsuzsanna, aki kétgyermekes családanya még 2004-ben vett fel 13,2 millió forint állami kamattámogatott hitelt lakásépítésre. A törlesztőrészleteknek elvileg kiszámíthatónak kellett volna lennie, hiszen még a devizaárfolyammal sem kellett kalkulálni. Ennek ellenére előfordult olyan hónap, amikor 120 ezer, és volt olyan is, amikor 180 ezer forintot kellett fizetni a banknak.

A legnagyobb probléma mégis az volt, hogy a szerződésen nem tűntették fel a teljes hiteldíj mutató (THM) értékét, így a család nem tudta kiszámolni, hogy valójában mennyit kell visszafizetnie. Elkövették azonban azt a hibát, hogy nem egyeztettek a bankkal, és önkényesen alacsonyabb összeget kezdtek fizetni a banknak, emiatt pedig a házukat most elárverezték. Az asszony inkább felgyújtaná a házat, minthogy másé legyen - írja a Blikk.

Mindig egyeztessünk a bankkal

Zsuzsanna példáját látva fontos, hogy figyeljünk a hiteleinkre, ha fizetési nehézségünk van, akkor célszerű minél előbb felvenni a kapcsolatot a bankunkkal.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint egyébként 130 ezer olyan adós van Magyarországon, aki nem fizeti a felvett kölcsönét. Nekik szól a frissen kiadott ajánlás, ami szerint a bankoknak célszerű felvenni a kapcsolatot az ügyfelekkel. Az intézkedés nyomán legalább két megoldási javaslatot tesz a pénzintézet, amikkel a család megtarthatja az otthonát.

Emellett egyébként lehetőségünk van hitelkiváltásra, vagy adósságrendező kölcsön felvételére, amivel szintén könnyíthetők a havi terheink. Ez különösen azoknak lehet jó választás, akik több adóssággal is küzdenek egyszerre.

Milyen megoldás lehet még?

Ha nincs lehetőség a hitel átstrukturálására, akkor az ingatlant közösen értékesíthetik. Ilyenkor általában piaci áron tudják eladni a lakást, amiből kifizetik az adósságot. A család ilyenkor albérletbe költözik, az otthont ugyan elveszíti, azonban valószínűleg megszabadul az adósságtól.

Ha meg akarja tartani az adós az otthonát, akkor a magáncsőd lehet a jó megoldás. Ez elsősorban azoknak kedvez, akik más, jelentős tartozást (pl: közművek, telefonszámla) is felhalmoztak a jelzáloghitelük mellett. A belépés viszont nem egyszerű, a dokumentumok általában többszáz oldalt tesznek ki és a csődvédelem alatti megszorítások is sokak számára riasztóak lehetnek. Egy átlagos devizahitelesnek azonban akár 5 millió forintot is elengedhetnek a tartozásából, ráadásul a család a lakást is megtarthatja.

Az adósságtól is megszabadul és az otthonában is maradhat az a család, aki a Nemzeti Eszközkezelő (NET) védelmét kéri. A NET megveszi a lakást az adóstól, amiből az kifizetheti a bankot, azonban a család a lakásban maradhat, ugyanis azt kedvezményes díjjal visszabérelhetik az eszközkezelőtől.

Ha a fenti lehetőségek nem nyújtanak megoldást, akkor viszont az ügy várhatóan a bírósági végrehajtóhoz kerül. Ők (ahogy a fenti példa is mutatja) inkasszóval vonhatják le a fizetésből a tartozást, de ha belátható időn belül nem tudják megfizetni ezzel a tartozást, akkor az ingatlan és az ingóságok elárverezésére kerülhet sor.

Hogyan kerülhetjük el az adósságspirált?

Sok adós a feltételek elolvasása nélkül írja alá a szerződését, így nincs tisztában azzal, hogyan változhat a törlesztőrészlete, mi alapján kamatozik a felvett kölcsöne. Ezek az ügyfelek könnyen úgynevezett adósságspirálba kerülhetnek, hiszen nem is sejtik, hogy időzített bombán ülnek. Jelenleg az alacsony jegybanki alapkamat olyan hitel felvételére csábít, amit magasabb kamatszint mellett képtelen lehet kifizetni. Emiatt a hitelfelvételkor mindenképp érdemes tájékozódni az alábbiakról:

• Mekkora a kölcsön THM-je,

• Hogyan és mennyit változhat a törlesztőrészletünk (ha referencia alapú, akkor gyakran változhat a kamat, de a fixált kölcsönök is egyre elterjedtebbek),
  

• Mekkora a kamat és az egyéb díjak, költségek mennyibe kerülnek.

A lakáshiteleknél azt sem árt szem előtt tartani, hogy amennyiben nem tudjuk fizetni a felvett kölcsönt, akkor adósságspirálba kerülhetünk, és elveszíthetjük otthonunkat.