Ők még a frankhiteleseknél is nagyobbat buktak

A jenhitelek folyósítására rendkívül kedvezőtlen időzítéssel döntően a válság miatti nagyarányú jenerősödést megelőzően került sor. Becsléseink szerint átlagosan 1,55 forintos jenárfolyam mellett adósodott el a körülbelül 25-30 ezer magyarországi jenhiteles. Teljes tartozásuk a jelenlegi árfolyamon közel 190 milliárd forint, ami a teljes hazai jelzáloghitel-állomány több mint 3 százaléka. Három hazai nagybank, az OTP, a K&H és a Raiffeisen nyújtott egykor jenhitelt Magyarországon a többi devizahitelénél is jóval alacsonyabb kamatszint mellett. Jenhitelként megismert négydevizás (euró, japán jen, svájci frank, forint) világhitel termékét 2007. szeptember 3-án vezette be az OTP, 2008. október 16-ától 2009. december 14-éig már csak privátbanki ügyfeleinek nyújtotta, majd pedig teljesen felfüggesztette e termék forgalmazását. A K&H a jenalapú ingatlanfedezetű hiteleket másodikként, 2007 novemberében vezette be, ám 2008. szeptember elsején itt is megszüntették ezek folyósítását. A Raiffeisen jenhitelezési tevékenysége nem volt számottevő.

A jenhitelek népszerűsége e termékek alacsony kamatszintjében rejlett. Kérdésünkre az OTP-nél elmondták: 2007 szeptemberében 2,5 százalék volt náluk a jenhitelek kamatszintje (ehhez még akciót is nyújtottak), jelenleg 3,25-3,45 százalék. Erre még 2,04 százalékos kezelési költség rakódik. E jenhitel kamatszintje mintegy 2,8 százalékponttal kedvezőbb a magyarországi frank alapú lakáshitelek, és közel 4,2 százalékponttal az euró alapú lakáshitelek jelenlegi átlagkamatánál, a forinthitelekkel szemben pedig csaknem 8 százalékpontos az előny. Márpedig a törlesztőrészletek szempontjából a kamat döntő jelentőségű tényező.

A forintban számolt törlesztőrészlet nagyságát ugyanakkor nem közvetlenül a kamat, hanem a hitel teljes (jobbára kezelési költséget is magába foglaló) költsége határozza meg. A kamatszinthez hasonlóan ebben is voltak az elmúlt időszakban elmozdulások. A jenhitelek hiteldíja az OTP-nél jelenleg is csak mintegy 5,3%, szemben a forinthitelek átlagos hazai 13, a frankhitelek 8,1 és az euróhitelek 9,5 százalék körüli becsléseink szerinti teljes költségével.

Devizahitelek esetében a kamat, illetve a hiteldíj mellett a hitelfelvétel óta megfigyelt árfolyamalakulás is meghatározza az aktuális törlesztőrészlet nagyságát. A kezdeti törlesztőrészlethez képest emiatt valóban a jenhitelesek jártak a legrosszabbul, hiszen esetükben az árfolyam akár duplájára is nőhetett a felvételkorihoz képest. A 2007 szeptembere (a jenhitelezés kezdete) óta tapasztalt elmozdulás a jen esetében jelenleg több mint 80, frank esetében közel 60, az euró esetében 20 százalék, a forintnál pedig természetszerűleg nem beszélhetünk ilyenről.

Az alábbi ábrán látható, hogy alakult volna egy 2007 szeptemberében húsz évre felvett, 8 millió forintos lakáshitel törlesztőrészlete az elmúlt években attól függően, hogy melyik fizetőeszközben adósodott el valaki. Mint látható, bár az elején a jenhitel törlesztőrészlete volt a legalacsonyabb, ma már ezé a második legmagasabb. A frankhitelesek a magasabb kamatszint miatt a futamidő szinte teljes eddigi szakaszában rosszabbul jártak, az euróhiteleseknél vegyes a kép. Bár a futamidő kezdetén úgy tűnt, nem éri meg piaci alapon forinthitelt felvenni, ma már ennek törlesztőrészlete is alacsonyabb a frank- vagy a jenhitelénél, ha az átlagos kamatértékekkel számolunk.

A fenti ábra egyetlen időpontban mutatta négy különböző hitel törlesztőrészletét, az alábbi ábrák azonban más logikát követnek. Az első ábra azt mutatja, mennyi volt az adós kezdeti törlesztőrészlete attól függően, mikor vette fel a hitelt. Ebből a szempontból az alacsonyabb hiteldíjt választó devizahitelesek (amíg lehetett, a jenhitelesek) döntöttek legjobban, a hitelfelvételi döntést azonban korántsem a kezdeti törlesztőrészlet alapján érdemes meghozni.

Sokkal jobban érdekli a devizahiteleseket, hogy áll ma a törlesztőrészletük. Mint látható, ez is attól függ elsősorban, mikor vette fel a hitelt valaki. Ha például 2008 nyarán, akkor ma nagy valószínűséggel magasabb a törlesztőrészlete, mint ha ugyanakkor forinthitelt vett volna fel, a válság kitörése után eladósodott (kisebb számú) devizahiteles azonban még most is kevesebbet fizet, mintha forinthitelt választott volna.

Érdemes visszatekinteni a futamidőből eddig eltelt időszakra. Az alábbi ábra arról tanúskodik, hogy akármikor is adósodott el valaki, átlagos eddigi törlesztőrészlete még mindig devizahitel mellett volt alacsonyabb. A jenhitelesek általában még mindig azok között találhatók, akiknek az adott időszakban (2007 őszétől 2008 őszéig) eladósodottak között a legkevesebb törlesztőrészletet kellett eddig kifizetniük.

Bár általában nem a jenhitelesek fizetik ma sem a legmagasabb törlesztőrészletet, ennek emelkedése a kezdetihez képest náluk a legnagyobb, akár jelentősen meghaladhatja az eredeti törlesztőrészlet dupláját is. Az átlagos eddigi törlesztőrészlet is náluk haladja meg leginkább a kezdetit, ennek ellenére úgy hírlik (bár erről nyilvános statisztika nincs) náluk alacsonyabb a késve fizetők aránya, amire a törlesztőrészlet alacsonyabb abszolút szintje lehet a magyarázat.

Érdekes kérdés lehet, hányan végtörlesztenek majd kedvezményesen a jenhitelesek közül, hisz esetükben mindenki másnál nagyobb csatát vívhat egymással két szempont: a forint a jennel szemben gyengült eddig a leginkább, így az árfolyamkockázattól menekülve racionális döntés lehet a forinthitelből történő végtörlesztés. Ez ellen szól azonban, hogy a kamatkülönbözetből származó törlesztőrészletnövekedés náluk lehet a legnagyobb. Ezért is lehetséges, hogy bár szinte minden jenhiteles jogosult a végtörlesztésre (2 forintos árfolyam alatti felvételkori árfolyam), a végtörlesztési "kedv" nagyjából a fele (közel 3% élt vele) a frankhitelesekéhez képest.