Mézesmadzag-politika: drágul vagy olcsóbb lesz az élelmiszer?

Magyarországnak tekintettel kell lennie az uniós áfaelőírásokra - állítja a szaktárca. Minden tagállamnak be kell tartania a versenysemlegesség elvét, amely kizárja, hogy hasonló termékeket és szolgáltatásokat az áfa szempontjából eltérően kezeljenek. Valamint arra is figyelni kell lenni a miniszter szerint, hogy az egymással helyettesíthető termékek azonos kulcs alá kerüljenek.

Az uniós áfaszabályozás egyáltalán nem szab gátat annak, hogy a magyar kormány kedvezményes adómérték alá sorolja az élelmiszereket. Az irányelv alapján a tagállamok egy vagy két kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak, amelyek fő szabály szerint nem lehetnek alacsonyabbak 5 százaléknál (ennek ellenére több alapító tagállamban és Máltán is lehet akár 0 százalékos áfakulcsot is alkalmazni).

A jogszabály szerint az emberi és állati fogyasztásra szolgáló élelmiszereket (beleértve az italokat is, de az alkoholos italok kivételével, az általában élelmiszer-készítésre szolgáló élő állatokat, magvakat, növényeket és növényi összetevőket, az általában élelmiszer kiegészítésére vagy helyettesítésére szolgáló termékeket kedvezményes kulccsal lehet adóztatni.

A nemzetgazdasági tárca szerint azonban a döntéshozatal előtt szükség lesz uniós szintű egyeztetésre. Az egyes élelmiszerek alacsonyabb adókulcsba történő átsorolás alkalmával figyelemmel kell lenni arra, hogy az egymással helyettesíthet ő termékek azonos adókulcs alá kerüljenek. A helyettesíthetőség fokának mérése ugyanakkor nem
korlátozódhat kizárólag egy tagállam fogyasztási szokásaira.

Az eddig bejelentettek szerint nem áfacsökkentésre, hanem éppen hogy áfaemelésre készül a kormány. Matolcsy György korábban közölte: a jelenlegi 25 százalékról 27 százalékra emelkedik jövőre a normál áfakulcs, s nem készül arra a kormány, hogy új termékeket és szolgáltatásokat soroljon át a kormány a kedvezményes körbe.

Továbbra is rendre az jelenik meg az áfaemeléssel kapcsolatos tudosításokban, illetve a szakértői, kormányzati kommunikációban, hogy Európában csak szóbeli egyezség van arról, hogy 25 százaléknál magasabb áfakulcsot senki nem alkalmaz, de nincs erre vonatkozó írásbeli kötelezettség. Ez azonban nem teljesen így van. Kötelező érvényű írásbeli megállapodás valóban nincs, ellenben - mint azt a Pénzcentrum.hu korábban megírta - az Európai Tanács 2010. december 7-ei ülésén módosította az áfairányelvet, amelyben a tagállamok elfogadták, hogy 2015. december 31-ig az általános adómérték nem lehet kevesebb, mint 15 százalék.

Ezzel együtt azonban egy jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot is elfogadtak, amely a következő:

"A tagállamok a ma előrelátható feltételek mellett vállalják, hogy a 2011. január 1-je és 2015. december 31. közötti időszakban minden erőfeszítést megtesznek annak elkerülése érdekében, hogy kiszélesedjen a tagállamok által alkalmazott általános adómértékeknek a - jelenleg a legalacsonyabbtól számítva 10 százalékpontos - tartománya."

Vagyis a nyilatkozat aláírásával a tagállamok vállalták, hogy nem alkalmaznak 25 százalékosnál magasabb adókulcsot, annak ellenére, hogy az irányelv valóban nem határozza meg az áfa mértékének felső határát. Magyarország egy év eltelte után szembemegy az Európai Tanács által deklarált nyilatkozattal azáltal, hogy a jelenleg alkalmazott 25 százalékos normál áfakulcsot jövőre 27 százalékra emelné.