Kedvezményes árfolyamrögzítést kaphatnak a közszférában

Elkészült a közszféra dolgozóinak kedvezményes végtörlesztését lehetővé tevő kormányhatározat-tervezet. A laptársunk birtokába jutott, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott dokumentum - ami még a kormány megerősítésére vár; ez az NGM szerint ezen a héten megtörténik - utasítja a költségvetési intézmények és az önkormányzatok vezetőit, hogy minden úgynevezett "szabad előirányzatukkal", tehát a működéshez nem feltétlenül szükséges pénzzel támogassák a végtörlesztő munkatársaikat. A tervezet felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki a közszférában dolgozók kedvezményes árfolyamvédelmi rendszerének feltételeit - valószínű, hogy a közszolgák többsége ezt veheti majd igénybe.

Csak a gyerekeseknek

A határozattervezethez készített részletes előterjesztés szerint "a kormánytisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott részére végtörlesztéshez - a háztartásban eltartott kiskorú gyermekek számától függően - kizárólag visszterhes munkáltatói kölcsön nyújtható." Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók a pénzt vissza kell fizessék a munkaadójuknak, de úgy, hogy a pénzt kölcsönző intézmények semmilyen kamatot nem számíthatnak föl. A kormány ezt a lehetőséget csak a gyerekesek előtt nyitná meg.

A tervezet szerint a jogosultaknak január 30-ig az alábbiakat kellene elintézniük:

• A költségvetési szervnek fel kell mérnie a végtörlesztéssel érintett munkavállalókat, és azt is, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelnek-e.
• A költségvetési szervnek dönteniük kell a beérkező igénylésekről.
• Rendelkezésre kell állnia a megfelelő költségvetési forrásnak (meg kell jelölni azt az előirányzatot, amiből a kölcsönöket finanszírozni lehet, ilyen ugyanis egyelőre nincs, erről bővebben írunk később).
• A munkavállalók alá kell írják a kölcsönről szóló papírokat.
• A kölcsönszerződés alapján át kell utalni a pénzt a dolgozóknak (megfelelő időt kell biztosítani a pénzügyi intézmények közötti tranzakciókra, ez átlagosan egy nap lehet).
• A kedvezményezettek át kell utalják a pénzt a pénzügyi intézménynek 2012. január 30-ig.

Ennyibe kerülne

A dokumentum beszámol arról, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium frissített adataiból az derül ki, bő 70 ezer állami alkalmazott jelezte, hogy végtörlesztene - tehát a nemrég kiszivárgottnál jóval többen vannak. Ők piaci árfolyamon összesen 635 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztenének, ami 190 milliárd forintos veszteséget okozna a bankoknak. A kormány és a Bankszövetség közötti (azóta törvénybe foglalt) megállapodás szerint ennek a veszteségnek a 30 százalékát a költségvetés állná, ez 55 milliárd forintos állami többletkiadást jelent - olvasható a dokumentumban.

Az aktualizált számokból kiderül: a közszféra dolgozóinak összesen 445 milliárd forint kellene ahhoz, hogy január 30-ig végtörlesszenek. Ez átlagosan 6,2 milliós forinthitel-igényt jelent. Mivel a végtörlesztéshez banki hitelek lényegében már nincsenek, ezért az önkormányzatok, állami vállalatok és egyéb költségvetési szervek átlagosan ennyit kellene előteremtsenek dolgozóik végtörlesztéséhez, mindezt 10 napon belül.

Egy végtörlesztés "light" forgatókönyvet is felvázol a dokumentum, de a finanszírozási igény még így is jelentős lenne. Eszerint, ha a kormány úgy dönt, hogy az egy gyermekesek 40 százalék, a 2 gyermekesek 30 százalék önerőt kell felmutassanak, és csak a három vagy több gyermekeseknek járna a teljes kamatmentes kölcsön (miközben a gyermektelenek semmit nem kapnának), még így is 186 milliárdos hiteligény jelentkezne.

Ráadásul a számítás meglehetősen pontatlan, ismeri el az apparátus. "A statisztika igen nagy bizonytalanságokat takar. A beküldött adatok minősége sok esetben nem volt megfelelő, illetve nem lehet meggyőződni arról teljes bizonyossággal, hogy teljes-e: nem ítélhető meg, hogy az intézmények pontosan mekkora hányada vett részt a felmérésben".

Mindez szép, de

A határozattervezet hosszan sorolja a forrásteremtés lehetőségeit. Az egyik ötlet szerint a kölcsönként kihelyezendő összeget be kell vonni a piacról, "ami a jelen körülmények között rendkívül nehézkes". Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) finanszírozási terve ugyanis ezzel nem számolt, és enélkül is meglehetősen kifeszített a finanszírozás. Az ÁKK ugyan rendelkezik 300 milliárd forintnyi devizabetéttel, de "negatív piaci visszhangja lenne e puffer további apasztásának egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi kockázatok erősödnek".

Van pénz a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített tartalékkeretben is, de ez az előirányzat "nem ilyen célt szolgál, és nagyságrendileg sem elegendő". A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból ugyan származhatnak bevételek február végéig, ugyanakkor az a tőkepiaci helyzet függvénye - fogalmaz a dokumentum. Egy másik opció szerint a Magyar Államkincstárnál (MÁK) egy központi lakásalapszámlát lehetne nyitni, amiből finanszírozni lehetne a hiteleket. Felmerült az is, hogy takarékszövetkezetektől, a Demján Sándor-féle Gránit Banktól vagy a Magyar Fejlesztési Banktól is érkezhetne a pénz, végül azonban minden ilyen lehetőséget elvet a dokumentum jogi, pénzügyi és infrastrukturális nehézségek miatt.

A végkövetkeztetés ezek után az, hogy "a kölcsönnyújtás csak a költségvetési intézmények rendelkezésére álló saját forrásaiból tűnik jogilag és pénzügyileg megvalósíthatónak, illetve a kamattámogatás a bankok közreműködése nélkül szintén nem jelent valódi segítséget", ezért a tervezet egy alternatív megoldási javaslatot is vázol, vélhetően ez jelent valódi segítséget a devizahiteles közszolgák többségének.

Egyszeri támogatás + kamatkedvezmény

Az apparátus azzal számol: a bejelentkezettek közül - a fentiek miatt - reálisan kevesen kaphatnak munkáltatói kölcsönt. Ezért egy helyettesítő megoldást ajánlottak, amit korábban még csak említés szintjén vetettek fel, ebben a szövegben azonban már körvonalazódnak ennek a lehetőségnek a részletei is. Ez a kibővített árfolyamrögzítés.

A tervezet szerint a kormány a konstrukció eredeti verziójához képest több eszközzel is segíthetné az állami dolgozókat.

• A bankok kellene vállalják, hogy a fenti kört soron kívül bírálják el (ez, figyelemmel az árfolyamgát rendszerébe való feltehetően tömeges belépési szándékokra, több hónapos előnyt jelenthet).
• Az állam kellene vállalja, hogy nem csak a törlesztőrészletre eső kamat felét fizeti ki, hanem az ügyfelek számláján halmozódó tőkerészen keletkező "új" kamat egy részét is átvállalja az állami alkalmazottak esetében, gyermekszámtól függően. A gyermektelen családok 3 százalékpontos kamattámogatást kapnának a halmozódó tőkeszámlákuk kamatfizetéséhez, ezen felül minden gyermek után 1 százalékpont plusz kamattámogatás járna. "Ez számításaink szerint az öt év alatt mintegy 5 milliárd forintos kiadást jelentene."
• Az állam emellett vissza nem térítendő támogatást adna a február 1. és július 1. közötti időszakon belül arra a néhány hétre vagy hónapra, amíg az adós még a piaci ár szerint törleszt. A támogatás minden állami alkalmazott esetén megegyezne az ebben az időszakban megfizetett törlesztőrészletek és a fix törlesztőrészlet közötti különbséggel. Ezzel az állami alkalmazottak, utólagos elszámolással, árfolyamgát alá kerülnek már 2012. február 1-től. "Ez minden hónap után kb. egyszeri 2-2 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek."

Még jól is járnak?

Aki a fenti rendszert választja - mert a végtörlesztésről lemaradt -, harmadával kisebb részletet fizethet. A dokumentum szerint egy 7,5 millió forintos hitelnél a jelenlegi törlesztőrészlet 57 000 forintra csökken - persze emellett az árfolyam függvényében folyamatosan nő a gyűjtőszámlán a hitele.

Ehhez képest, ha az ügyfél végtörlesztett volna, amit jellemzően 12 százalékos kamatozású vagy drágább forinthitelből kellene finanszíroznia, akkor a törlesztőrészlete ennél több, körülbelül 66 000 forint lenne - igaz, hogy ez tartósan ennyi lenne, és nem növekedne a gyűjtőszámla-egyenlege.