Ez a valódi rezsicsökkentés, százezreket nyerhetsz vele

Tapasztalatok szerint csak a hőszigeteléssel akár 30-40 százalékkal csökkenthetők a fűtésszámlák, a nyílászárók cseréjével pedig további 10-20 százalékos megtakarítást lehet elérni. A nyílászárók cseréje után érdemes a fűtési rendszert is korszerűsíteni. A szükségesnél nagyobb teljesítményű kazán túl gyakran kapcsol ki-be, ami többlet energiafelhasználással jár, és a készüléknek sem használ. Számítások szerint a régi típusú, nyitott égésterű gázkazánnál jóval magasabb hatásfokú kondenzációs gázkazán és a hozzá illeszkedő rendszer felszerelésével nagyjából 20-25 százalékot lehet spórolni a fűtés-, illetve a használati melegvíz költségen.

A hab a tortán a nap energiáját hasznosító kollektor felszerelése lehet, amellyel 60 százalékkal is csökkenthető a meleg víz előállításához szükséges energiafelhasználás. A család melegvíz-ellátását szolgáló napkollektorok 300-600 ezer forintért szerezhetők be, a fűtésrásegítő berendezések ára viszont már egymillió forintnál kezdődik.

Tapasztalatok szerint az energiatakarékossági beruházást tervezők fele az energia fogyasztás csökkentése céljából "csak" hőszigetelésben gondolkodik. A Knauf Insulation legutóbbi felmérésében arra mutat rá, hogy az elérhető 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett azoknak is megéri hőszigetelni az ingatlanukat, akik csak hitelből tudják finanszírozni a korszerűsítést. A számlákon való megtakarítás ugyanis - különösen, ha kamattámogatott hitelből történik a fűtéskorszerűsítés - nagyjából 10 év alatt behozza a ráfordított összeget.

Nézzünk egy példát! Egy átlagos, 90 négyzetméter alapterületű családi ház szigetelése körülbelül 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz.

A Bankráció.hu kalkulátorával végzett számításszerint, ha valaki 1,2 millió forint kamattámogatott hitelt szeretne felvenni korszerűsítéshez, akkor 5 éves futamidő mellett nagyjából havi 22-30 ezer forintos törlesztő részletekben összesen 1,4-1,44 millió forintot kell visszafizetnie. Vagyis 200-240 ezer forinttal kerül többe hitelfelvétel mellett a beruházás, mintha valaki saját forrásból tudná finanszírozni a kiadást.

Az említett 90 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája megközelítően 15 ezer forinttal csökkenhet 10 centiméter vastagságú, megfelelően kivitelezett szigetelés után. A megtakarításból tehát nagyjából 8 év alatt lehet behozni a hitel teljes - hiteldíjakkal növelt - összegét. Ha ugyanezt a hitelösszeget 10 évre veszi fel az ingatlantulajdonos, akkor 1,7-1,75 millió forint lesz a teljes visszafizetendő összeg. Ebben az esetben havonta 13-14 ezer forint a törlesztő részlet, azaz nagyjából ugyanannyi, mint amennyit a szigetelés révén spórol az ingatlantulajdonos. Vagyis a hőszigetelés révén megtakarított rezsiköltség lényegében "kitermeli" a törlesztő részleteket.

A fűtésszámlák további csökkentését célzó nyílászáró csere hozzávetőlegesen 500-700 ezer forint költséggel jár, egy új kondenzációs gázkazánt pedig körülbelül 300 ezer forinttól lehet megvásárolni. Felmérések szerint a füstgázok rejtett hőjét is hasznosító kondenzációs gázkazán beépítésével 10 év alatt 450 ezer forintnyi energia (gáz, elektromos áram) költséget lehet megtakarítani.

Az alap korszerűsítési beruházásokra tehát mintegy 2-2,5 millió forint kiadással kell számolni. Amennyiben a teljes 2,5 millió forintos költséget hitelből finanszírozzuk, ötéves futamidőnél 46-50 ezer forint havi törlesztő részlet mellett összesen 2,9-3 millió forintot kell visszafizetnünk, míg tízéves futamidőnél 3,5-3,6 millió forint a teljes törlesztés. Mint korábban említettük ennek a kiadásnak a felét már a hőszigeteléssel meg lehet takarítani egy átlagos méretű családi háznál, félmillió forintot lehet nyerni a fútési rendszer korszerűsítésével, s további százezreket hagy a családi kasszában a nyílászárók cseréje.  

A lakás korszerűsítésének tervezésekor azonban nemcsak a kiadásokat és az energia számlán történő várható megtakarításokat érdemes összevetni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a beruházások jelentősen megnövelik az adott ingatlan értékét. Jó példa erre az óbudai úgynevezett "Faluház" korszerűsítése, ahol az energiahatékonysági felújítás révén átlagosan évi 70 ezer forintot spóroltak meg a lakástulajdonosok. Ennél jóval nagyobb hatást gyakorolt ugyanakkor a korszerűsítés az ingatlanok értékére: a házban található, átlagos, 50 négyzetméter alapterületű panellakás értékét egymillió forinttal növelte meg a beruházás.

A takarékosabb energiafelhasználást hosszabb idő alatt könyvelhetjük el, az értéknövekedés és a jobb eladhatóság csak az értékesítéskor realizálható, mindezek mellett azonban további fontos, a hétköznapokban élvezhető előny a jobb hőkomfort-érzet. A használati melegvíz és a fűtés egyértelműen hatékonyabbá válik, a fűtést igénylő időszak lerövidül, és kánikulában is kellemes klímát élvezhetünk. Megfelelő hőszigeteléssel és árnyékolással akár a légkondicionálás beruházása, működtetése és légúti hatásai is megspórolhatóak, nagy nyári melegben is élhetővé tehetőek a szakszerűen korszerűsített lakások.

Lakáskorszerűsítés kamattámogatott hitelből

Ha nincs elegendő megtakarításod, hogy korszerűsítsd az ingatlanodat, akkor érdemes szétnézned a kedvezményes hitellehetőségek között. Fontos tudni, hogy a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a korszerűsítési munkák megkezdése előtt kell kérni a hitelintézettől.

Az elmúlt években többféle kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget is meghirdetett a kormány. Az első, még 2009-ben hozott 134-es számú kormányrendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szól. Lakáskorszerűsítés esetén egyértelműen megállapítható, hogy az említett jogszabályban foglaltaknál sokkal kedvezőbb feltételeket teremtett az új, 2011-ben kihirdetett 341-es kormányrendelet, amelynek 2013. januári módosítása révén még szélesebb kör számára vált elérhetővé a támogatott hitel.

Előbbi rendelet esetén ugyanis a kamattámogatás mértéke korszerűsítéshez felvett hitelre az állampapírhozam (vagy az Államadósság Kezelő Központ által közzétett referenciahozam) 40 százaléka, míg az otthonteremtési rendelet alapján az 50 százaléka lehet. A fiatalok hitelhez jutását segítő kamattámogatást korszerűsítésre legfeljebb 5 millió, az otthonteremtésit viszont 10 millió forint hitelösszegig lehet igénybe venni.

Ha például az állampapír hozam 6 százalék, akkor 3 százalékpont az otthonteremtési kamattámogatás a korszerűsítésre felvett hitelekre. Ez azt jelenti tehát, hogy ha a felvett jelzáloghitel támogatás nélküli kamata mondjuk 10 százalék, akkor a hitelfelvevőnek 10-3, vagyis 7 százalékos kamatot kell fizetnie. 

Hasonlítsd össze a banki ajánlatokat a Bankráció.hu oldalán!

Fontos azonban tudni, hogy az otthonteremtési kamattámogatás a hitel futamidejének csak az első 5 évében jár, azután már piaci kamatozás mellett kell a törlesztő részletet fizetni. Azoknak, akik hosszabb futamidőt tudnak csak vállalni, érdemes megvizsgálniuk, nem járnak-e jobban a 2009-es kormányrendelet által szabályozott támogatási formával. Az annak alapján igénybe vehető kamattámogatás ugyanis a futamidő végéig, de maximum 20 évig jár.

Ezzel a lehetőséggel azonban csak legfeljebb 45 éves korig lehet élni. A 2009-es jogszabály szerint ugyanis a gyermektelen, illetve az egygyermekes igénylőknél 35 év, a háztartásukban legalább két gyermeket nevelő szülőknél pedig 45 év a korhatár a támogatott hitel iránti kérelem benyújtásakor, míg az otthonteremtési kamattámogatás esetén nincs a hiteligénylő korára vonatkozó korlát.

Amennyiben támogatott hitelt szeretnénk igényelni, akkor érdemes arra is odafigyelni, hogy korszerűsítéshez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendeletnek eleget tevő, és erről a szükséges igazolással is rendelkező termékeket lehet felhasználni. A hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát - bontott anyag felhasználása esetén legalább 56 százalékát - számlával kell igazolni. A bizonylatokat az utolsó kölcsönrész folyósításáig be kell mutatni.