Durván elszálltak a lakásárak: megéri még vásárolni?

A korábbi évek negatív tapasztalatainak ellenére a lakáspiac fellendülésével együtt a lakáshitelek vonzereje is megnövekedett. Manapság már 20 év helyett 15 év körül alakul az új lakáshitelek átlagos futamideje.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint márciusban összesen 46 milliárd forintnyi lakáshitelt kötöttünk, ami 42 százalékos emelkedést jelent egy év alatt és nagyobb növekedést mutat a tavalyi átlagnál. Az új lakáshitelek átlagos THM-e pedig,

A lakáshiteleken belül egyébként a rövid kamatperiódusú hiteleknél volt megfigyelhető a legnagyobb kamatcsökkenés, ezeket már az egy évvel korábbinál 94 bázisponttal alacsonyabb, 3,42 százalékos átlagkamattal kínálták a bankok. Jelenleg a legkedvezőbb lakáshitelek kamatai 3 százalék körül mozognak.

A pénztárca kímélő kamatokat azonban némileg ellensúlyozzák az emelkedő lakásárak, ez pedig különösen Budapestre igaz. Az alacsony kamatkörnyezet és a kedvező hitelköltségek miatt azonban a befektetési céllal vásárolt ingatlanok száma is megemelkedhet. Ráadásul a lakásárak emelkedése meghaladta az építési költségek emelkedését, így ez kedvezően hat a fejlesztésekre, a bejelentett lakásprojektek többségét azonban csak 2018-ben adják majd át.

A tranzakciószámok tekintetében a KSH 2016-ban 131 300 adásvételt számolt össze, amiből 127 200 volt a használt és mindössze bő 4 ezer volt az új építésű lakás. A használt lakások esetében ez néhány százalékos csökkenést jelent a 2015-ös évhez képest. Az előző évekhez képest azonban jóval több, összesen 5 200 lakást építettek a fejlesztők kifejezetten értékesítési céllal, de ez a szám még így is jóval elmarad a válság előtti értékektől.

Mit, mennyiért?

Bár jelentős területi eltérések vannak, a hazai lakásárak országos átlagban 15,4 százalékkal nőttek a tavalyi évben. Az eddigi áremelkedés üteme azonban a jövőben valamelyest lelassulhat, de a csökkenés ellenére továbbra is kétszámjegyű maradhat az árnövekedés.

Ennyiből Budapesten azonban csak egy 36 négyzetmétereset lehetett csak megvenni. Ellenben ugyanezért az összegért egy nyugat-dunántúli megyeszékhelyen 56, egy észak-magyarországiban 94, míg egy észak-alföldi kisvárosban 144 négyzetmétert lehetett kapni. Míg a kedvezőtlenebb helyzetű régiók községeiben ez az összeg akár több lakás megvételére is elegendő lehetett.

A fővárosi piac mellett kiemelkedőnek számít még a balatoni üdülőkörzet ingatlanpiaca is, bár a lakásárak ebben a régióban kisebb változékonyságot mutatnak. A válság alatt kisebb ütemben veszítettek értékükből a balatoni ingatlanok, de jelenleg sem tapasztalható az országos átlagnál erősebb áremelkedés. Egyedül a vízparti ingatlanok esetében volt megfigyelhető az országos átlagnál nagyobb növekedés.

Használt vagy új?

Egyes becslések szerint a használt családi házak országos kínálati átlagára tavalyhoz képest négyzetméterenként 3 százalékkal 135 ezer forintra, a lakásoké 6 százalékkal 424 ezer forintra nőtt. Persze az emelkedés Budapesten még nagyobb volt, ott a lakások átlagos négyzetméter ára 19 százalékkal emelkedett, összesen 483 ezer forintra, a családi házaké pedig 11 százalékkal 328 ezer forintra nőtt.

Az új családi házak esetében tavalyhoz képest 7 százalékkal, 300 ezer forintra emelkedett országos szinten az átlagos négyzetméter ár. A lakások átlagára pedig 8 százalékkal, 496 ezer forintra emelkedett a kínálati piacon. A fővárosban természetesen más a helyzet, ott az új családi házak négyzetméter ára 6 százalékkal 435 ezer forintra emelkedett, az új lakások 8 százalékkal kerülnek most többe, itt 618 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.

Mindezek után persze jogosan merülhet fel a lakásvásárlókban az a kérdés, hogy a mosatni árak mellett érdemes-e belevágni a lakásvásárlásba. Ezért érdemes tudnunk, hogy a jelenleg tapasztalat magas árak nem nyújtanak garanciát arra, hogy a közeljövőben hirtelen jelentősen csökkenjenek is a lakásárak. A szakértők azonban egyértelműen a lakásárak emelkedésének lassulását várják, de egyelőre még nem beszélhetünk stagnáló piacról