Devizahitelesek: így lesz átlátható a kamatozás

Mint ismeretes, Simor András jegybankelnök tegnap tízpontos javaslatcsomaggal kereste fel Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a hitelesek helyzetének javítása érdekében. A csomagban megjelennek olyan felvetések, melyekkel az egyik MNB-alelnök részvételével működő Otthonvédelmi Monitoring Bizottság is foglalkozik - közölte Kármán András. Az államtitkár szerint ezek fő szempontja, miként lehetne átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tenni a hitelek törlesztőrészletének alakulását, csökkentve ezzel az ügyfelek kiszolgáltatottságát. Kármán szerint az alap probléma, hogy nincs definiálva, milyen referenciakamatot követve változhatnak az ügyfélnek felszámított kamatok. Kiemelte a hitelkiváltások esetét, ahol növelni lehetne a bankok közötti versenyt.

Elemzésünk és az MNB 2010-ben megfogalmazott javaslai:Na ezért szállt el úgy a devizahitelek kamata

Korai lenne még arról beszélni, szükség van-e jogszabályi változásokra ez ügyben, mindenesetre folynak az egyeztetések - mondta Kármán. Szavai szerint nagyon hiányzik egy pozitív adóslista is (melyre egyébként a Magyar Nemzeti Bank már korábban javaslatot tett, és kötelező formában a bankok döntő többsége is támogatja - a szerk.). Kármán szerint e lista hiánya megakadályozza, hogy a jó fizetőképességgel rendelkező ügyfelek kedvezőbb feltételekkel jussanak hitelhez.

Az MNB a fentieken túl más javaslatokat is tett, ezek azonban egyelőre nem nyilvánosak. Kármán beszámolója szerint mindenesetre Matolcsy György és Simor András egyetértett abban, hogy a PSZÁF bevonásával folytassák az egyeztetéseket. Így jövő héten már Szász Károly felügyeleti elnök is részt vehet ezeken. Utóbbi a Heti Válasz eheti számának adott interjújában szintén letette a voksát a referencia kamathoz kötött, illetve fix kamatozású hitelek mellett, nem derült ki azonban, ez a már meglévő hitelekre is vonatkozna, vagy csak az újakra.

Binder István, a PSZÁF szóvivője a Portfolio.hu-nak elmondta: az a PSZÁF szerint sem működhet, hogy a már kifizetett törlesztőrészleteket visszamenőleg módostsák egy referenciakamat szerinti kamatozásnak megfelelően, az viszont még eldöntendő kérdés, csak a jövőben megkötendő hitelszerződésekre, vagy a már meglévő devizahitelek jövőbeni törlesztőrészleteire is alkalmazzák-e majd az új feltételeket. Mint ahogy az is, az új szabályozás milyen jogszabályban ölthet testet, és miként befolyásolja a már megkötött polgári jogi (hitel-) szerződéseket.

Az öt legnagyobb lakossági devizahitel-portfólióval rendelkező banknál (a Portfolio.hu számításai szerint ez az OTP, a K&H, az Erste Bank, a CIB Bank és a Raiffeisen lehet) szeptember elején témavizsgálatot indított a PSZÁF - mondta el Binder. Szavai szerint ebben a hitelek törlesztőrészleteinek megállapításával, az előtörlesztési gyakorlattal, az ügyfelek tájékoztatásával, illetve a devizahitelek általános szerződési feltételeinek betartásával kapcsolatos gyakorlatot is áttekintik, sőt egyedi ügyfélaktákba is betekinthetnek. E témavizsgálat mellett a PSZÁF más tevékenységeivel is tovább erősíti fogyasztóvédelmi szerepét. Ezek között Binder megemlítette, hogy a tavalyiak után a közeljövőben két-három újabb ügyben is közérdekű igényérvényesítési (polgári peres) eljárást indít egyes pénzügyi szervezetekkel szemben a PSZÁF.