Csúnya játék: így szúrnak ki a kismamákkal a bankok

A lakáshitelek jelentős részét kisgyerekes családok veszik fel, nekik sokszor van szükségük arra, hogy nagyobb lakásba költözzenek. A hitelelbíráláskor viszont a jövedelem miatt hátrányba kerülhetnek, ha gyermekgondozási segélyt (GYES), vagy gyermekgondozási díjat (GYED) kap a család.

Tényleg hátrányban vannak a kisgyerekesek?

Megkérdeztük a bankokat arról, hogy miként számítják be a GYES és a GYED összegét a jövedelembe a hitel elbírálásakor, a legjellemzőbb válasz szerint ez üzleti titok részét képezi. Persze van olyan bank, ahol teljes jövedelemként, van ahol pedig kiegészítő jövedelemként fogadják el az állami juttatásokat, és olyan is akad, ahol csak munkabér mellett számítható be jövedelemként a GYES és a GYED.

Ezt a kérdést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósságfék-rendelete szabályozza, amely a hitelfelvételhez szükséges, igazolható jövedelem mértékét (és forrását) szabja meg. Ennek értelmében jövedelemként:

• Az adózott jövedelem (jövedelemigazolással vagy a bankszámlakivonattal bizonyítható hogy a beérkező bér a munkáltatótól származik),

• A házastársi, illetve élettársi tartásdíj, és

• A rendszeres járadék számítható be.
  

Ezek közül a GYES és a GYED az utolsó kategóriába esik, mivel ezek rendszeres járadékok. Ez alapján egyébként a bankok akár a munkabérrel megegyező, teljes jövedelemként is beszámíthatnák a kisgyermekek után járó juttatásokat, azonban ez mégsincs így minden szolgáltatónál. Ezzel kapcsolatban megkerestük az MNB-t, a kérdésünkre a következő választ kaptuk:

Ez pedig azt jelenti, hogy a hitelfelvétel maximális keretei adottak, minimális előírás erre nincs.

Ezzel a lehetőséggel egyébként élnek is, vagyis előfordulhat, hogy a hiteligényléskor a rendeletben előírtnál szigorúbb feltételek mellet jutunk hitelhez. Ez viszont egyértelműen hátrányos a családosoknak, hiszen ha a hitelelbírálásnál a választott bank nem fogadja el a teljes értékű jövedelemként a kisgyermek után járó juttatásokat, akkor könnyen előfordulhat, hogy a család csak kisebb értékű hitelhez jut. Ezzel viszont az is előfordulhat, hogy a család elesik a kiválasztott ingatlan megvásárlásától, sőt, akár az előre kifizetett foglalót is elbukhatjuk.

Mekkora hitelt vehetünk fel?

A jegybank adósságfék-rendelete már évek óta érvényben van, de idén május 1-től módosult a szabályozás, ennek köszönhetően pedig könnyebbé vált a legalább 5 évre fixált kamatozású kölcsönök felvétele. Ezeknél a hiteleknél a törlesztőrészletet csupán 85 százalékban kell beszámítani a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató megállapításakor.

Az alapszabály szerint forinthiteleknél havi 400 ezer forintos jövedelem alatt a törlesztőrészlet legfeljebb a jövedelem 50 százaléka lehet, 400 ezres jövedelem felett pedig 60 százalék a meghatározott maximum. A hosszú távra (legalább 5 évre) fixált kölcsönöknél ez úgy módosul, hogy a tényleges határ kitolódik:

• 400 ezres jövedelem alatt 59 százaléka, míg

• 400 ezres jövedelem felett 71 százaléka is lehet a törlesztőrészlet a teljes jövedelemnek.

A bankok ennél szigorúbban is megszabhatják a szükséges jövedelmet (ahogy például több pénzintézetnél teszik a GYES és a GYED beszámításánál is), az alacsonyabb arányt a munkabér esetén is előírhatják.

Ha már az adósságfékről van szó, érdemes említést tenni a rendelet másik részéről, a hitelfedezeti mutatóról is, amely alapján az ingatlan értékének legfeljebb 80 százalékáig vehetünk fel kölcsönt, vagyis a vásárláshoz 20 százalékos önerőre van szükségünk.

A bankoknál több esetben sem nyilvános a beszámíthatóság, ami megnehezítheti a gyerekes családok bankválasztását. Ugyan a jövedelmek egységes elfogadása által ezek az adatok megismerhetők lennének, azonban ez durva beleszólás lenne a bankok üzletpolitikájába. Egy olyan szabályozással viszont, ami a jövedelem-beszámítás és a hitelelbírálás szabályait (részben) megismerhetővé teszi, megkönnyítenék a bankválasztást és elkerülhetők lennének a hitelelbírálás miatt visszamondott lakásvásárlások (esetenként a foglaló elveszítése) is.

A kormánynak egyébként kimondott célja a gyermekek születésének ösztönzése és a családok támogatása. Ennek fényében viszont különösen érdekes, hogy bizonytalanságban tartják a kisgyerekeseket, pedig jogszabály-módosítással ezt a bizonytalanságot kiiktathatnák a rendszerből. A GYES és a GYED egyébként jellemzően azoknak jár, akik munka után vállaltak gyermeket, így a bankok kockázata sem jelentős, hiszen a támogatás lejárata után nemhogy csökkenne, hanem várhatóan nő a jövedelem.