Mégis drágább az olcsóbb áram? Nagyot nézhetnek a fogyasztók

"2011. július 1-től a villamos- és hőenergiát kapcsoltan termelő erőművek támogatási rendszere átalakult. Korábban a villamosenergia árakban minden fogyasztó megfizette a támogatást, ennek átalakításáról az elmúlt évben rengeteg cikk, vélemény jelent meg.

Egy márciusi törvényi változás miatt a kapcsoltan termelő erőművek kötelező, támogatott árú villamosenergia átvétele megszűnt, ami a végfogyasztói villamosenergia árakat az IPENERG számításai szerint kb 1,7-1,9 Ft/kWh-val csökkentette. Ezzel párhuzamosan bevezetésre került a "kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj" amely értéke 1,20 Ft/kWh. A szabályozásváltozás együttes hatásaként a fogyasztók ellátásának költsége mintegy 0,5-0,7 Ft/kWh-val csökkent.

Az első látásra egyszerűnek tűnő költségcsökkenés azonban sajnos egyes fogyasztók esetében - paradox módon - áremelkedést eredményezett. Ennek oka a villamosenergia árának belső szerkezetében rejlik: míg a kapcsolt termelés költsége az energiadíjakba épült be - így az árcsökkenés is ott jelentkezik -, az új díjelem az ún. "pénzeszközök" soron jelenik meg. Ez persze nem jelent feltétlenül áthidalhatatlan problémát; az egyetemes szolgáltatás keretében az állami árszabályozás a kérdést meg is oldotta.

Szintén nem érte hátrány azokat a - leginkább saját energetikussal és megfelelő vásárlói erővel rendelkező - nagyfogyasztókat, akik a KÁT-ot és a piaci villamosenergia beszerzésüket nem egy csomagban vásárolják. Azon fogyasztók, akik a KÁT és a piaci alapú villamosenergiát együttesen szerzik be, ki vannak téve a kereskedők belátásának. Számos kereskedő fixnek veszi a piaci villamosenergia és a KÁT ár összegét, nem hajlandó csökkenteni, de ezzel egyidőben kiszámlázza az új 1,20 Ft/kWh-ás díjelemet is. Az indok, hogy az ügyfél átengedte neki a KÁT árak kockázatát, így ez a nyereség "jár neki", míg az új díjelemmel "pechje volt".

Az IPENERG álláspontja szerint ez nem méltányos, hiszen a módosulás nem piaci okokra vezethető vissza, hanem szabályozásváltozáson alapul. Ráadásul ez a probléma elsősorban a kis-és közepes vállalkozásokat, valamint az intézményi fogyasztókat érintik, pont azt a fogyasztói kört, amelyet a kormány egyébként támogatni illetve védeni kíván.

Becsléseink szerint az érintettek éves fogyasztása összesen mintegy 15-20 TWh, így 2011. II. félévében a fogyasztói többletköltségek 10-12 Mrd Ft-ra tehetők. (A tényleges fogyasztói többletterhek ennél magasabbak, mert egyes fogyasztók, már leszerződtek 2012-re is.) Ez az összeg - amely véletlenszerűen megegyezik az energiaszolgáltatók által fizetendő különadó mértékével - a kereskedői oldalon úgy jelenik meg haszonként, hogy a kereskedő semmit nem tett érte.

Véleményünk szerint sok olyan szerződés van, amelyet egyedileg megvizsgálva a fogyasztók fel tudnának lépni érdekeik érvényesítése céljából, ez azonban úgy lehet igazán hatékony, ha a fellépés együttesen történik. Ezért összegyűjtöttük az érintett fogyasztókat és felvettük a kapcsolatot a kereskedőkkel illetve az illetékes állami szervekkel annak érdekében, hogy a kereskedők a kapcsolt termelés támogatását szolgáló díjtételt ne szedjék be kétszer a fogyasztóktól. Az IPENERG eltökélt szándéka a fogyasztói érdekek érvényesítése, ezért további lépéseket tesz, amennyiben a kereskedőkkel történő tárgyalások nem vezetnek eredményre."