700 ezer magyar él ilyen tünetekkel: sem az idősek, sem a fiatalok nincsenek biztonságban

A OECD friss jelentése szerint (Health at a Glance 2021) a járvány nagy hatást gyakorolt a mentális egészségre: a szorongás és a depresszió gyakorisága több mint kétszeresére nőtt a legtöbb vizsgált országban - különösen Mexikóban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ez nem csak azokat érinti, akiket megfertőzött a vírus, vagy a családjukban fordult elő: a válság közvetett hatása is rombolóan hatott a mentális egészségre.

A koronavírus járvány a fizikai egészség más területeire is jelentős hatással volt közvetetten: az OECD jelentése szerint pl. az emlőrákszűrésen résztvevők aránya átlagosan 5 százalékponttal csökkent 2020-ban 2019-hez képest. A műtéti várólistán töltött napok medián száma 2020-ban 2019-hez képest átlagosan 58 nappal nőtt csípőprotézisnél, 88 nappal pedig térdprotézisnél. Ahogy arról a Pénzcentrum korábban beszámolt: szeptemberben átlagosan 590 napot kellett várni térprotézis és 488 napot csípőprotézis műtétre. A legújabb ajánlások szerint újra halasztani fogják az elektív műtéteket, így a várólisták tovább nőhetnek.

A világjárvány hatására a jelentés szerint az egészségügyi kiadások meredek növekedtek: a gazdasági aktivitás csökkenésével párosulva az átlagos egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya a 2019-es 8,8%-ról 2020-ra 9,7%-ra ugrott a rendelkezésre álló adatok szerint. A járvány által súlyosan érintett országok példátlan növekedésről számoltak be: az Egyesült Királyság becslése szerint ez az arány a 2019-es 10,2%-ról 2020-ra 12,8%-ra nőtt, Szlovéniában pedig 8,5%-ról több mint 10%-ra emelkedett.

A jelentés kiemeli, hogy az állami egészségügyi kiadások továbbra is elsősorban a gyógyító ellátásra összpontosítanak, nem pedig a betegségek megelőzésére és az egészségfejlesztésre. Bár az orvosok és ápolók száma szinte az összes OECD-országban nőtt az elmúlt évtizedben, a hiány továbbra is fennáll: az egészségügyi és a hosszú távú gondozást végző személyzet hiánya pedig sokkal inkább korlátot jelent a megfelelő ellátásban, mint a kórházi ágyak és felszerelések hiánya.

A világjárvány hatására az egészségtelen életmód is fókuszba került, ugyanis például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás növeli a koronavírus miatti halálozás kockázatát. A betegségek megelőzésére fordított kiadások azonban továbbra is viszonylag alacsonyak, átlagosan az összes egészségügyi kiadás 2,7%-át teszik ki. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a legtöbb OECD-országban csökkent a naponta dohányzók aránya, a lakosság 17%-a továbbra is rendszeresen dohányzik. Törökországban, Görögországban, Magyarországon, Chilében és Franciaországban az arány eléri vagy meghaladja a 25%-ot is.

A népességnek 4-14 százaléka, aki túlzott, káros mértékben fogyaszt alkoholt a vizsgált országokban, Lettországban és Magyarországon pedig különösen magas a káros alkoholfogyasztás. Az elhízás aránya a legtöbb OECD-országban tovább növekszik, a felnőttek átlagosan 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás aránya Mexikóban, Chilében és az Egyesült Államokban a legmagasabb. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezért vezeti Magyarország az EU halállistáját

Ami a megelőzhető haláleseteket illeti.

Mentális válságot okozott a járvány

Bár a friss OECD-kutatásban Magyarországról nincs különálló adat, az megállapítható, hogy a járvány nagy hatást gyakorolt a mentális egészségre: a szorongás és a depresszió gyakorisága több mint kétszeresére nőtt a legtöbb vizsgált országban - különösen Mexikóban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Kivétel nélkül, mindenhol nőtt a mentális betegségekkel érintettek aránya 2020-ra, és egyes helyeken az arány tovább nőtt 2021-ben is.

A szorongás vagy a szorongásos tünetek előfordulásának országos becslései a COVID-19 előtt, 2020-ban és 2021-ben

Forrás: OECD

A depresszió magyarországi előfordulásáróla Magyar Pszichiátriai Társaság tett közzé egy tanulmányt idén nyáron, amelyből kiderült: más európai országokhoz hasonlóan, az unipoláris major depressziót hazánkban is a felnőtt lakosság 15%-a tapasztalja meg élete során. Egy év alatt 7,1%-a válik érintetté e betegségben, tehát

éves szinten közel 700 ezer magyar szembesül a depresszióval.

A depresszió számos területen nagyobb életminőség-romlást eredményez, mint sok más, súlyos és sokakat érintő krónikus betegség, így komoly gazdasági teherrel jár mind egyéni, mind össztársadalmi szinten. Az unipoláris major depresszió 2010-ben a világon a harmadik leggyakoribb oka volt a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének, de az előrejelzések alapján 2030-ra az unipoláris depresszió és a következményes öngyilkosság lesz az első számú ok. A mentális egészséget érintő kórképek napjainkban a munkaképesség-csökkenés 21,1 százalékáért felelősek.

Az Európai Unióban évente nagyjából 70 milliárd eurós veszteséget jelent a major depresszió okozta termelékenységcsökkenés. Magyarországnak is jelentős kiadást jelentenek a mentális betegségek, köztük a depresszió: az OECD 2018-as, Health at a Glance című kiadványa szerint 2015-ben a különböző mentális egészségügyi kiadások költsége Magyarországon elérte 3, 4 milliárd eurót, ami a GDP 3,12 százalékát jelenti.