Bár az emberek jellemzően ugyanannyi pénzt költenek ajándékokra, mint tavaly, ez ma már jóval kevesebb termékre elég.
A kamatplafon célja az volt, hogy némi ösztönzést adjon a hitelpiaci versenynek, amely így aztán eléri a gazdaságot és az ingatlanpiacot is.
2022 augusztusa óta először mutatott növekedést a reálbér Magyarországon. De vajon érezzük a pénztárcánkon, hogy többet ér a keresetünk?
A magyarok 51 milliárd forintot költöttek utazásaik során termékek és szolgáltatások vásárlására az idei második negyedévben, amivel életre keltették a bevásárlóturizmus jelenségét.
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő erőteljes, 24 százalékos emelkedéssel 10 834 euróra nőtt, ami az európai átlag 61 százalékának felel meg.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.
Az élelmiszerek ára még mindig közel 40 százalékkal emelkedett, a nyugdíjasokat pedig még ennél is durvább drágulás sújtotta áprilisban.
A kiskereskedelemben – legyen szó online vagy személyes vásárlásról – jelentős visszaeséssel kénytelenek szembenézni a kereskedők.
Akár kedvenc márkájukat is készek elhagyni a vásárlók, ha fizetniük kell a rendelt termék visszaküldéséért.
Az építőiparban láthatóan visszaesett a kereslet és maga a vásárlóerő is: a piac tehát erőteljesen szűkült az elmúlt egy évben.
Bár az Eurostat adatai alapján a fejlettebb tagállamok vérszintjéhez, de még így is a magyar munkavállalók kerestek a 3. legrosszabbul 2021-ben.
Az albérletben élők örök dilemmája, hogy nem érné-e meg jobban lakást vásárolni, és a bérleti díj helyett a banki hitel törlesztőjét fizetni minden hónapban.
Az idei évben az országos tranzakciókat vizsgálva azt láthatjuk, hogy emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya 2021-hez képest.
Az IKEA jövő év első felében új stúdiót nyit Debrecenben, ahol lakberendezési és rendelési segítséget kaphatnak a vevők.
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 15 százalékos növekedéssel 8751 euróra emelkedett.
Igen szép növekedést produkált idén a magyar GDP, azonban ha más faktorokat is megvizsgálunk könnyen látszik, hogy a kép most is árnyaltabb annál, mint amilyennek elsőre tűnik.
Románia már csak két hellyel van mögöttünk az EU-ban az egy főre eső GDP-alapú vásárlóerőben.
Az infláció tovább robog, az év eleji nyugdíjemelésnek pedig már nyomát sem látni nem lassul és még a nyugdíjemelés sem volt elég arra, hogy az idősek anyagi gondjai rendeződjenek.
Az élelmiszerkiadás az egyik legjelentősebb költség, amely a magyar nyugdíjak vásárlóerejét befolyásolja.
Rosszabbul élünk mekis sültkrumpliban mérve, mint 2020-ban, de ha a sajtburger árát nézzük, akkor még a válság sújtotta 2008-as év is jobb mint, mint 2022.
