Május első három hetében a munkáltatók 30 százalékkal több pozícióra keresnek diákmunkásokat áprilishoz képest az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint.
Az SZJA-levonás eltörlése önmagában közel 220 forinttal emelte a diákok órabérét.
Budapest és Közép-Magyarország viszont továbbra is kiemelkedett az országos átlagból 1900 forint körüli értékével.
A HelloVidék legfrissebb körképének helyszíne az ország észak-keleti régiója, a nehézipar egykori fellegvára.
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások bruttó órabére 1407 forint volt a második negyedévben, 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1352 forintos szintet.
A járvány visszaszorítása nyomán újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni.
Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerőpiacon: 2021 első negyedévében két és félszer annyi álláskereső megváltozott munkaképességű személy regisztrált, mint tavaly ilyenkor, és a sikeres elhelyezések száma is csaknem a duplájára emelkedett.
Szállítás/logisztika, fizikai és segédmunka, személy- és vagyonvédelem, vendéglátás és idegenforgalom - az idei keresések alapján ezek a legkelendőbb álláskategóriák, míg a legnagyobb növekedés most egyértelműen az építőipari állásoknál látható. A kékgalléros álláshirdetésekben piacvezető Jófogás stratégiai partnerével, a munkaerő-kölcsönzésben élen járó Trenkwalderrel közösen tekinti át a legérdekesebb munkaerőpiaci aktualitásokat.
A gazdasági visszaesés hatására a 2019-ben mért 21 százalékos növekedés után tavaly kevesebb mint felére, 10 százalék alá csökkent a bérnövekedés mértéke a fizikai munkakörökben. Az üzletágvezető szerint a járványhelyzet miatti intézkedések hatását mutatja, hogy ezt az emelkedést a bérek még 2020 első negyedévében érték el, azóta az év végéig gyakorlatilag azonos szinten befagytak.
Külföldi munka ígéretével próbáltak pénzt kicsalni gyanútlan álláskeresőktől pénzt a Trenkwalder munkatársainak kiadó csalók az ország különböző pontjain az elmúlt napokban. A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég az ügyben rendőrségi feljelentést tett.
A magyar gazdaságot sújtó súlyos munkaerőhiánynak vége, bár időről időre jelentkeznek olyan szektorok, melyek küszködnek, egyelőre azonban nem látni, mennyire tartós állapot ez. Tény, hogy vannak még tartalékok a magyar társadalomban, például a megváltozott munkaképességűek, akiknek a foglalkoztatottsági rátájuk szinte kétségbeejtően alacsony, holott egy nagyvállalat számára számos előnye lehet, ha mmk-st foglalkoztat.
A harmadik negyedévben 1318 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére egy friss elemzés szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1 184 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban azonban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek.
Egyre több idős magyar helyezkedik el a nyugdíj mellett, jó hír számukra, hogy a koronavírus-járvány második hulláma mivel egészen más, mint az első volt, így feltehetően nem áll le, sőt tovább bővül az atipikus szektornak ez az ága. Már csak azért is, mivel a nyári diákmunkások visszatértek az iskolapadba, így nagy szükség van az idősekre a piacon. Körülnéztünk az szövetkezeteknél, és az álláskereső oldalakon, és azt tapasztaltuk, aki szeretne és ereje, egészségi állapota engedi, az jó eséllyel el tud helyezkedni.
A koronavírus berobbanása iparágak összeomlását okozta, és több százezer embert tett egyik percről a másikra utcára. A korlátozások feloldásával együtt a munkaerőpiac is éledezni kezdett, ezért a HelloVidék kíváncsi volt és utánajárt, hogyan alakult a magyar vidéki munkaerőpiac helyzete, és mi várható, ha esetleg mégis lesz második hulláma a járványnak. Megkerestek több, országos hálózattal működő munkaerő-kölcsönző céget, valamint egy munkajogi szakjogászt, hogy válaszoljanak kérdéseikre.
Míg Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon 1100 és 1200 forint között mozgott az átlagórabér, a Dunántúl középső és északi részén 1650 forint körül alakult ez a mutató, Közép-Magyarországon pedig elérte az 1900 forintos szintet is.
A koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetben a cégek 45 százaléka vezetett be valamilyen újítást a belső kommunikáció támogatása és megkönnyítése érdekében - derült ki egy friss felméréséből. Egy belső kommunikációs applikációkat fejlesztő cég kutatása pedig arra világít rá, hogy a fejlesztések fókusza az email-alapú eszközökről egyre inkább a mobiltelefon-alapú applikációkra helyeződik át.
A koronavírus hatása az első negyedéves béradatokban még alig mutatkozik: 2020 első negyedévében 1326 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 19 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1115 forintos szintet. A felsőbb kategóriákban kisebb dinamikájú, de továbbra is erőteljes volt a bérnövekedés üteme a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2019 első negyedévéhez képest 6,6 százalékos bérnövekedést tapasztalt, ami meghaladja az egy évvel korábban mért 5,2 százalékot.
A járványhelyzet hatása szektoronként és az álláshirdetések tekintetében is eltérő mértékben mutatkozik meg, míg a HR területe és a munkavállalókkal folytatott kommunikáció minden eddiginél fontosabbá vált. A kékgalléros álláshirdetésekben erős Jófogás ezért megkérdezte stratégiai partnereit, a Tesco Magyarországot, a Unix-et, a Trenkwaldert és a JCDecaux-t arról, hogy miként alkalmazkodnak a fennálló körülményekhez és milyen döntéseket kellett meghozniuk.
A koronavírus-járvány miatt az itthon vagy Nyugat-Európában elbocsátott magyar alkalmazottak többsége számára nem reális alternatíva a mezőgazdasági idénymunka - derül ki egy friss elemzésből. A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze 5 százaléka képes nagy számban fogadni új munkavállalókat, a szabad feladatkörök betöltése pedig elsősorban a mezőgazdaságot korábban elhagyó munkaerő részleges visszatérésétől várható.
