Évente kb. 15 ezer magyar diák dönt úgy, hogy a felsőoktatási tanulmányait egy külföldi intézményben kezdi meg: de miből fedezik ezt a szülők?
Visszaesett a népszerűsége az esperanto nyelvnek, már alig vizsgáznak belőle, és egyben ebből is buknak a legtöbben.
A meghirdetett képzésekre február 15-én éjfélig lehet jelentkezni a felvi.hu E-felvételi menüpontjában.
A magyar felnőtt lakosság csupán 11 százaléka költene oktatásra, képzésre, tanfolyamokra - derült ki egy friss felmérésből.
Folyamatosan nő a kereslet az online tanfolyamokra. A koronavírus miatt egyre többen választják a hagyományos tantermi órák helyett az online képzéseket.
2021-ben ismét megszámlálhatatlan magyar diák várja azt, hogy szeptembertől a világ valamelyik külföldi egyetemén folytassa tovább tanulmányait. De mi motiválja ezeket a fiatalokat?
Nyelvvizsgával még lehet javítani a felvételi pontszámokon, még most sem késő megpróbálni.
"Ez már az elejétől benne volt a családunkban, hogy tanulni, kell, és akkor lehet belőlem bármi" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Schwéger Zsófia, festő. Az immáron Londonban élő művésszel Budapesten beszélgettünk eddigi pályája alakulásáról, a művészetben kialakuló brutális versenyhelyzetekről, illetve arról is, Magyarországon mekkora közönség tud megfizetni egy több millió forintos festményt. A magyar festő ráadásul azon kevesek közé tartozik, akinek hamarabb volt New York-i galéria-képviselete, mint magyar.
Nyilvánosságra hozták a jelentkezési statisztikákat.
Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 844 jelentkezés több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
58 százalékkal esett a jelentkezők száma a Brexit miatt.
A hivatal honlapján nyilvánosságra hozták a központi írásbeli felvételi vizsgadolgozatok eredményeinek átlagait és eloszlását.
Erre figyelj, különben érvénytelen!
A pályaválasztás életre szóló döntési helyzete nagy nyomást helyez a diákokra, amihez nagyban hozzájárulhat az is, ha a szülők nincsenek egy véleményen gyermekükkel. Ráadásul sok szülő már az előtt egyetemi továbbtanulásra szánja gyerekét, hogy erre bármilyen hajlandóságot látott volna.
A brexit miatt a brit egyetemeken már nem jár tandíjkedvezmény, így új célpontokat kerestek a külföldi továbbtanulásban gondolkodó magyar diákok.
"Arra biztatnánk a döntéshozókat, hogy vezessenek be egy kicsit szélesebb körű értékelést az egyetemeken. Magyarországon elég magas a lemorzsolódási arány, véleményem szerint többek között azért, mert a diákoknak sokszor fogalmuk sincs arról, hogy milyen szakra jelentkeztek valójában. Aztán jött a fekete leves" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapítja és egyben ügyvezetője. A szakemberrel többek között a magyar középiskolások külföldi továbbtanulási lehetőségeiről; a magyar közoktatási rendszer hiányosságairól; a nyelv és a soft skillek jelentőségéről; a legkapósabb külföldi egyetemekről; valamint arról is beszélgettünk, hogy tényleg csak gazdagabb magyar szülők gyerekeinek adathatik-e meg az, hogy külföldi csúcsegyetemeken tanuljanak tovább.
A jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás, a művészeti ágak, az informatika és a vendéglátás a legnépszerűbb a diákok körében. A diákok több mint fele olyan munkát szeretne, amit szeret, a szülők 43 százaléka viszont azt tanácsolja, aszerint válasszanak, mennyit fognak keresni.
Körülbelül 15 ezer magyar diák tanult külföldön a múlt tanévben.
Elindult a felsőoktatási felvételi eljárás, hétfőtől lehet jelentkezni a jövő szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a tárca parlamenti és stratégiai államtitkárát idézve hétfőn.
A szülők véleménye még mindig a legfontosabb szempont a diákok döntésében, de egyre nagyobb a barátok ráhatása is a választás folyamatára.
