Aggasztó jövő: magyar diákok százezrei adósodnak el már munkábaállás előtt
Vajon tényleg tandíjra költik?
Vajon tényleg tandíjra költik?
És te meg mersz szólalni angolul?
Az egyre kaotikusabb és gyorsan változó munkaerőpiacon hatalmas előnyben vannak (a jövőben pedig még inkább lesznek azok), akik folyamatosan képzik magukat, új tudást sajátítanak el vagy fejlesztik a már meglévőeket. Igen ám, de Magyarországon az egész "life long learning", azaz élethosszig való tanulás igencsak gyerekcipőben jár. Olyannyira, hogy 2018-ban például a 25-64 éves korosztály csupán hat százaléka képezte magát valamilyen módon, miközben az EU-s átlag 11,1 százalék. A szakemberek pedig - nem meglepő módon - már kongatják a vészharangokat.
Tuti módszer!
Dombi Tibor, egykori 35-szörös válogatott futballista most érettségizik. Mindezt azért teszi, mert megszeretné szerezni az UEFA A licences edzői képesítést, amihez viszont szüksége van érettségire.
A 2018-as év a tulajdonosváltás miatt számunkra is nehéz volt, féltünk, hogy az átalakulás erősen hat majd a fluktuációra és a jelentkezők számára - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Endrei-Kiss Judit. A Telenor Magyarország Zrt. HR vezérigazgató-helyettese beszélt arról is, hogy ők jelenleg nem küzdenek munkaerőhiánnyal, és úgy tűnik a változás sokakat inkább vonzott, mint elrémített. Rengeteg energiát fordítanak a megtartásra, de eszük ágában sincs a bérrel versenyezni, inkább az átlagon felüli munkakörnyezetben, a munkavállalói élményben hisznek. Interjú.
Megéri?
Csak a friss tudás számít a munkaadóknak!
Ismét első helyre került a társadalombiztosítási ügyintéző képzés, miután tavaly letaszította trónjáról a bérügyintéző OKJ-t. Az éves adatok alapján összeállított rangsorban továbbra is a pénzügyi képzések dominálnak, 2018-ban ugyanakkor sokan jelentkeztek sportedző-, targoncavezető-, valamint emelőgépkezelő képzésekre is.
Hamarabb kell róla beszélni, mint gondolnád.
Eddig még nem látott mértékű változás zajlik le hamarosan a munkaerőpiacon, amelyre az egyetemek egyáltalán nem készítik fel a jövő munkavállalóit. Az egyetemi képzések világszinten elszakadt a munkaerőpiaci követelményektől, a magyar diákoknak emellett számtalan egyéb tekintetben is lemaradásuk van. Ez hatalmas probléma, hiszen a technológiai fejlődés olyan szintű szociológiai változást okoz majd, amelyre a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. A szakadék az egyetemi képzések és a munkaerőpiac között eközben egyre nő.
2020-tól nyelvvizsga nélkül nincs főiskola.
Rengeteg pénz múlhat rajta.
Igaz, munkakört, feladatot már nem tudnának társítani hozzájuk.
Jó szakemberekre továbbra is szükség lesz, csak másképp kell tanulniuk.
Az elmúlt három év során több mint hússzorosára bővült itthon a coding bootcampek - azaz a jellemzően 4 hónapos, intenzív és gyakorlatorientált képzés keretében szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok - diákjainak száma, ám a munkaerőpiac igényei ennek ellenére is kielégíthetetlenek. A hazai piacon is átlagosan 50 százalékkal emelkedik azok fizetése, akik pályát váltanak és a szoftverfejlesztői karrier mellett döntenek - hívja fel a figyelmet egy friss közlemény.
Az állami oktatás csak ritkán tudja személyre szabottan kezelni a helyzetet.
Manapság már a saját bőrünkön is érezzük a szakemberhiányt, nehezen találunk festőt, villanyszerelőt, könyvelőt, és ha mégis, azt nagyon megbecsüljük. Már régóta nem idegen sem a munkahelyváltás, sem pedig a hivatásváltás az embereknek: miért is ne alkalmazkodnának hatékonyam a megváltozott körülményekhez? Összeszedtük a hiányszakmákat, megnéztük pontosan mennyit lehet keresni velük, és azt is, mennyibe kerülne elvégezni a szükséges tanfolyamot.
Még ki sem pihente a családi kassza az iskolakezdést, máris itt van az újabb megterhelés: a különórák költségei. Utánajártunk, mennyibe kerülnek a nyelvórák, hogy alakulnak a reál korrepetítorok óradíjai, a zeneórák, és egészen meglepő összegek jöttek ki. De az is kiderült, mikor elég, mikor ártunk már inkább a sok különórával a gyermeknek.