A gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentett intézkedések révén ugrásszerűen, tízszeresére bővülhet itthon azok száma, akik a karrierváltás mellett döntenek, és egy intenzív és gyakorlatorientált képzés elvégzése után informatikus szakmát és állást szereznek.
Folyamatosan keresik a rendőrtanulókat, már akár 55 éves korig is lehet jelentkezni a 10 hónapos képzésekre, ahol havi bruttó 210 ezer forintos ösztöndíj jár, emelett háromszori étkezés, kollégiumi szállás és egy laptop.
Ma 75 ezer nyelvvizsga hiányában középfokú végzettséget igénylő munkakörben elhelyezkedett munkavállaló van Magyarországon.
"Láthatatlan ellenséggel küzdünk"
"Rendszeresen belefutottunk abba, hogy azzal az elvárással jelentkezik valaki, hogy ő csak befizeti az egymillió forint plusz áfás tandíjat, és három hónappal később a kezébe nyomunk egy bruttó egymilliós munkaszerződést. Nem így működik a piac" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója, akivel beszélgettünk többek között a magyar bootcamp világról; az egyetemi, illetve kódolóiskolák alapvetően eltérő tanítási módszertanáról; a karrierváltás nehézségeiről; de arról a messiásvárásról is, amit sokan tanúsítanak a programozással kapcsolatban.
"Egy bootcampben végzett diáknak nem lesz nagyon mély matematikai, algoritmus elméleti tudásuk, mint az egyetemistáknak, ez igaz, azonban erre nincs is szükség manapság a szoftverfejlesztői munkák 90 százalékánál" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Filep Szabolcs, a PROGmasters alapítója. A szakember a bootcamp alapvető soft skill orientációja mellett beszélt arról is, hogy egy gyorstalpalós kódoló is simán lehet vezető fejlesztő egy cégnél; ahogy arról is, hogy a modern programozás túlnyomó része manapság voltaképpen legózás. Ezen felül a Pénzcentrum megtudta azt is, hogy egy junior kódoló a bruttó 400 ezres fizujáról nagyjából mennyi idő alatt juthat el a már simán sztárgázsit jelentő bruttó 1 milliós ajánlatokig; vagy éppen azt is, milyen törekvések folynak arra Magyarországon, hogy a piaci alapon működő bootcampeket valamilyen módon becsatornázzák a hazai felnőttképzésbe.
Kinek van erre pénze?
Nem biztos, hogy jót tesznek nekik.
Ki fogja ezt kifizetni?
Persze az elengedés nem feltétel nélküli.
Egyre több gazdag szülő gondolkozik így.
Nincsenek könnyű helyzetben a diákok.
Iparági becslések szerint 30-40 ezer informatikus hiányzik a hazai munkaerőpiacról. Nem véletlen, hogy sokak számára nagyon vonzónak tűnik a pálya, és akár pénzt is áldoznak arra, hogy megszerezzék a szükséges képzést, amivel könnyűszerrel el tudnak helyezkedni. Az állami intézmények mellett ma már sok magán cég szervez néhány hónapos "gyorstalpalót", a hallgatóknak ráadásul azt ígérik, biztosan találnak munkát a képzés végén.
Igen jelentős kiadásokkal is járhat, ha a család azt szeretné, hogy a gyerek ne hagyja abba a tanulmányait a középiskola befejezését követően. Bár a legjobban tanulók számára léteznek ösztöndíjak, összességében megfigyelhető jelenség, hogy számos család számára egyszerűen túl nagy anyagi terhet jelentenek a gyerek felsőoktatási tanulmányai. Sőt, egy friss tanulmány szerint sok család éppen azért vesztette el az otthonát az utóbbi években, mert nem bírt megbirkózni ezekkel a kiadásokkal.
A diákok többsége állami ösztöndíjjal tanul.
Van, ahol évente 5 milliót fizetnek a szülők.
"Az egész év arról szól, hogy mikor jön el a szünet."
Mekkora áldozat volt ez "Magdi anyusért"?
Nulla forint adózott eredménnyel zárta az első fél évet a DK.
