A július 3-ai hatállyal módosított kormányrendelet előírja, hogy megállapodás nélkül a munkavállaló az adott évben legfeljebb a munkanapok egyharmad részében dolgozhat otthon.
Két képessége romlott látványosan azoknak, akik rendszeresen az online térben mozognak: a konfliktuskezelés és a döntéshozatal- ez a munkavállalókra is igaz, nem csak a serdülőkre.
A pandémia harmadik hullámát követően egyre több cég dönt a vegyes munkavégzés mellett. A munkavállalók kétharmada a járványhelyzet után is ragaszkodna a rugalmas keretekhez.
A korábban távmunkában dolgozók ötöde tér vissza 100 százalékban a munkahelyére - derült ki egy felmérésből. Kétharmadu továbbra is otthon maradna.
Most, hogy végre sikeresen leküzdöttük a 3. hullámot, a HelloVidék kiváncsi volt arra, hogy a vidéki munkáltatók milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az elmúlt közel másfél év után.
Általános gyakorlat marad a rugalmas távmunka, viszont a legtöbb európai országban újra kell szabályozni ennek kereteit.
A járvány utáni szervezeti működés más kompetenciákat, infrastruktúrát, működésmódot, meetingkultúrát igényel - árulta el Kovács Viktória, az EOS Magyarország HR igazgatója. Interjú
A megkérdezett magyarországi dolgozók 80 százaléka azonnal visszamenne a munkahelyére, amint ez lehetséges.
A több mint egy éve világszerte százmilliók mindennapjait jelentő otthoni munkavégzésnek egyszerre érzik az előnyeit és hátrányait is a hazai dolgozók.
2020-ban háromszor annyian dolgoztak otthonról, mint az azt megelőző tíz évben.
Sokan vágynak vissza az irodába: az idő múlásával picit kevesebben értékelik maximálisan jónak a távoli munkavégzést. A legnagyobb probléma a személyes kapcsolatok hiánya, de egyre többeknek jelent gondot a mindennapok megszervezése is.
Főleg a nők és a fiatalok élik meg komoly kihívásként az otthoni munkavégzést.
Munkaadóknak és alkalmazottaknak együtt kell dolgozniuk a távmunka nehézségeinek megoldásán. Máhr Tamás az ABBYY magyarországi vezetője szerint a legfontosabb dolog, amit a munkáltatók tehetnek, az, hogy igyekeznek a folyamatokat a lehető legszemélyesebbé tenni és vigyázni a dolgozók mentális egészségére.
Már látható, hogy 2021-ben a munkáltatóknak rengeteg kihívással kell szembenézniük: 44 százalékuk létszámnövekedéssel számol, viszont még kialakulóban van az új rend, a távmunkához való hozzáállás, az iroda új szerepkörei, és a dolgozói teljesítmény maximalizálásának kérdése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint 2019 decemberében a munkavállalóknak mindössze 1,1 százaléka dolgozott az elmúlt 4 hétben távmunkában, míg alkalmanként a dolgozók 1,8 százalékának nyílt erre lehetősége. A járvány hatására az arányok márciusban 3,4 és 4,1 százalékra nőttek, májusra együttes arányuk 17,2 százalékra nőtt. 2020 decemberében több mint 400 ezren dolgoztak otthonról.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 306,1 ezer fő volt regisztrált munkanélküli , ami 66 ezres bővülést jelentett egy év alatt. Ez a szám a valóságban még nagyobb lehetett, figyelembe véve, hogy nem minden állásvesztő regisztrál a szolgálatnál.
A fenyegetések mintegy 98% nem vírus volt, hanem riskware és adware.
Hogyan tovább, távmunka?
Kell egy kis áramszünet.
Egy európai felmérésben több mint 700 munkavállaló nyilatkozott arról, hogy 2020 hogyan változtatta meg a munkához való hozzáállásukat. Ugyan 60 százalékuknak lelki kihívást jelentett az otthoni munkavégzés, de ez mégsem befolyásolta az elkötelezettségüket.
