A Forbes magazin összeállította a világ legveszélyesebb országainak listáját. Az első helyre Afganisztánt tették, őket követi az olajban gazdag Irak és a - többek között - a kegyetlen kalózairól elhíresült Szomália.
Ahogy a válság hatására elkezdett apadni a dolláróceán, úgy kerültek egyre-másra a felszínre a bűzös stiklik. Lássuk, honnan került elő a legnagyobb halom szennyes.
Fagyasztott, feldolgozott busára várja segélyszervezetek jelentkezését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, amely Szabó Imre tárcavezető döntése értelmében közel 10 millió forint értékben 25 tonna balatoni halat adományoz karitatív szervezeteknek.
Újabb érdekes ötlettel állt elő Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök azok számára, akik április elején a közép-itáliai földrengésben mindenüket elvesztették.
Az igazat megvallva eléggé különös belegondolni, hogy néhány évvel a háborút követően valaki egy afgán fővárosban található ingatlannal bővítse a portfólióját, a számok mindenesetre a korábbi háborús gócpont mellett szólnak.
Az EU élelmiszersegély programjában hazánk 3 milliárd forintot fordíthat segélyezésre 2009-ben. Az egy év alatt a másfélszeresére növekedett keret által a legrászorultabb egymillió honfitársunk juthat hozzá liszthez, cukorhoz és tartós tejtermékhez.
Mintegy 60 millió forint értékben ajánlott fel ruhaneműt segélyszervezeteknek a Tesco-Global Áruházak Zrt. az idei karácsonyt megelőző időszakban. A 150 raklapnyi adomány a ruhaosztásban résztvevő szervezetek és intézmények részvételével nélkülöző családokhoz került.
Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának parancsnoka körülbelül 30 millió forint értékű ruhaneműt adott át jótékonysági célokra a XXI. kerületi vámáruraktárban. Az adományt a Karitatív Tanács tagjai, a legnagyobb jótékonysági szervezetek juttatják majd el a rászorultaknak.
Mindenki a saját pénztárcáján érezheti az élelmiszerárak gyors emelkedését, a Forbes magazin összeállította a tíz legnagyobb mértékben emelt alapvető élelmiszer listáját. A nemzetközi szervezetek szerint a bioetanol termelés, a magas üzemanyag-árak, a megnövekedett termelési költségek és a túlnépesedés mind-mind okai lehetnek élelmiszer-krízisnek.
