Kivonja ruházati termékeinek gyártását Mianmarból a Lidl. Korábban már több világcég is kivonult az országból az emberi jogi visszásságok és a katonai junta embertelenségei miatt.
Kétségtelen tény, hogy a ruhatárunk alapdarabja, ami gyakorlatilag egészen kisiskolás korunk óta kísér minket ilyen vagy olyan formában.
Fordult a kocka.
Nehéz helyzetben vannak a ruhagyártók, az együttes forgalmat, a profitot és a résztvevők számát tekintve is évről évre zsugorodik a piac.
Már a februári fizetést sem kapták meg a dolgozók.
De vajon el tudna helyezkedni?
Sokan 35-40 fokban gályáznak, havi 70 ezerért.
Nem ilyen életre számít, aki elhagyja Magyarországot.
Három évtized alatt negyedére zsugorodott a legendás szakma.
Na, akkor számolgassunk picit.
A listán szereplő cégek adótartozása meghaladja az 1138 milliárd forintot.
Ijesztő eredményt mutat a Greenpeace International vizsgálata, amely szerint a vezető divatcégek olyan ruhákat forgalmaznak, melyekben lévő veszélyes vegyi anyagok a környezetbe kijutva hormonzavarokat okoznak, vagy akár rákkeltő anyagokká bomlanak. A Greenpeace 141 ruhadarabot vásárolt a világ 27 országában, köztük négyet Magyarországon.
A dinamikusan növekvő kínai luxuspiacon a nagy nyugatiak mellett a közeljövőben a kínai márkák is egyre nagyobb teret kapnak - jósolják a nemzetközi gazdaságra fókuszáló pekingi UIBE egyetem kutatói.
Szagos farmernadrággal, pontosabban málnaillatúval rukkolt elő egy japán ruhagyár.
14 világmárka ruháiban mutatták ki mérgező vegyi anyagok nyomait - közölte a héten Pekingben a Greenpeace. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet által felsorolt márkák között van az Adidas, a Calvin Klein, a H&M, a Lacoste, a Converse és a Ralph Lauren.
Mióta tőzsdén lehet kereskedni a gyapottal, még sosem volt ilyen magasan az ára. Az átlagembert bizonyára hidegen hagyja a hír. Pedig a gyapot a pamutfonál legfontosabb alkotórésze, így ha a nyersanyag drágul, a belőle készült ruhafélék ára is emelkedni fog. Szakértők 30-35 százalékos emelkedést sem tartanak kizártnak.
Rabszolgatartással felérő körülmények között foglalkoztatják a nagy-britanniai ruhagyárak a diákvízummal illetve illegálisan érkező munkavállalókat. Bár a szigetországban a rabszolgaságot 1838-ban betiltották most úgy tűnik, hogy nem csak a harmadik világ országaiban van jelen a munkavállalók kizsákmányolása.
A globalizált tömegtermelés évtizedeiben egy jelentés azzal vádolja a legnagyobb márkákat, hogy kiszipolyozzák az ázsiai munkavállalókat. Az éhbérért dolgoztatott munkások sokszor a napi 2 dollárt -366 forintot- sem keresik meg.
Az 1909-es egy rendkívül eseménydús év lehetett az autógyártás tekintetében, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az Audi és a Bugatti után a Suzuki is gőzerővel készül a cégalapítás 100. évfordulójának méltó megünneplésére.
A statisztikák szerint az átlagos amerikai nő 162 centiméter magas, 73,5 kiló, mindehhez pedig 14-es ruhákat hord, ami az európai 44-esnek felel meg. A valóság azonban mást mutat: a nők 68 százaléka ugyanis kifejezetten túlsúlyos, így megdöbbenve észlelheti majd, hogy a válság hatására a boltokból egyre-másra tűnnek el a nagyméretű ruhadarabok.
