Személyre szabott elektromos autókkal jutalmazta a párizsi olimpián érmet szerző román sportolókat pénteken Ion Tiriac román üzletember, egykori teniszcsillag.
Még a román miniszterelnök is elbüszkélkedett, hogy a román bérek lehagyták a magyart, azonban az adatok mélyebb elemzése már árnyaltabb képet mutat.
Az elmúlt hetekben egyre több sajtóhír jelent meg, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében Románia ideiglenesen megelőzte Magyarországot. Azonban ez koránt sem biztos.
17 százalék körüli minimálbér-emelésre számíthatnak Romániában az emberek, nálunk még kérdéses ennek mértéke: pedig már rég lehagytak minket.
Nagyságrendileg 30-40 százalékkal olcsóbbak az alapvető élelmiszerek, a fogorvosi ellátáson pedig több ezer eurót lehet spórolni.
Az IMF korábban még 2,2 százalékos román gazdasági növekedéssel számolt, most viszont úgy látják, akár a 4,8 százalék is összejöhet.
Bár Romániában a hivatalos adatok szerint nem sokkal volt alacsonyabb az infláció augusztusban a magyarországinál, az élelmiszerek például sokkal kevésbé drágultak meg.
Tizenegy volt szocialista ország közül öt már az eurózóna tagja, további kettő, Bulgária és Horvátország pedig tavaly lépett be az eurózóna előszobájába.
Rezsiköltségekre, eszközbeszerzésre kapnak súlyos pénzeket az otthonról dolgozók.
A sógorok fényévekre vannak.
Idén sem éri meg a párnacihában tartani a pénzt.
Ideje volt!
Miközben a KSH adatai szerint a gazdasági folyamatok 2020 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest a vártnál is kedvezőbbé váltak, már tudjuk, hogy a negyedik negyedév minden bizonnyal lényegesen rosszabb lesz. Ennek oka a járvány második hulláma, a mozgáskorlátozó intézkedések keresletet és kínálatot visszafogó hatása, mindennek a gazdasági várakozások romlásában való megjelenése. A GKI a trendet tekintve nem változtat szeptemberi, "W" vonalvezetésű, a nagy második negyedévi visszaesés és harmadik negyedévi javulás után a negyedik negyedévben újra mélyebb visszaesést váró előrejelzésén. Számszerűen azonban a GKI a kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9%-ról 7%-ra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, s 7-ről 6%-ra az éves GDP-csökkenés mértékét. Ez továbbra is közel áll, de immár egy hajszállal optimistább a kormány és az EU 6,4%-os prognózisához képest, miközben kissé pesszimistább az OECD napokban közzétett 5,7%-os előrejelzésénél. Abban is általános az e...
A magyar-román határ az érintett.
Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, egy régiós összehasonlításból az látszik, hogy más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében, köztük Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Románia is.
Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel. Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.
A bérek nem érik el a Csehországban és Lengyelországban mért szintet.
Horvátországban és Szlovéniában is csökkent az azonosított esetek száma.
Itthon 13,6, a románoknál 10,5 százalékos a visszaesés.
A felmérés eredményei szerint a vizsgált országokban a kkv-k 26 százaléka függesztette fel a tevékenységét 2020 januárja és májusa között - egyes országokban azonban a kis-, és középvállalkozások több mint 50 százaléka kényszerült erre.
