Csütörtökön került megrendezésre a Portfolio legújabb konferenciája, a Pénzcentrum pedig összegyűjtötte annak legfontosabb tanulságait.
A járvány harmadik hulláma nagyon megvisel minket. Hogy tudjuk mégis összeszedni, mozgósítani a bennünk rejlő erőket? Mit tanulhatunk a pandémiából? - ezekre a kérdésekre kapunk optimista válaszokat Tari Annamária, klinikai pszichológus, pszichoterapeutától.
A HR-szakértők szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén: sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, és olyan is akad bőven, aki az utolsó pillanatban gondolja meg magát és mondja le a munkát. Hiába hinnénk, hogy a pandémia képes volt változtatni ezen a helyzeten, a tapasztalat nem ezt mutatja. Van még hová fejlődnünk nekünk, magyaroknak.
Jellemzően úgy tekintünk a munka és a magánélet közötti egyensúly elérésére, mint életünk végcéljára, egy olyan állapotra, melyben minden gondunk megszűnik, és végre boldogok leszünk. Ám a tapasztalatok szerint ez nagyon nem így működik. Az áhított állapot sokkal inkább viselkedik mozgó célpontként valahol távol a horizonton.
A hazai közép- és nagyvállalatoknál dolgozó szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet - derül ki a Randstad friss kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.
Az első lépés megküzdeni azzal a terhes gondolattal, hogy nem tudunk visszatérni a járvány előtti normákhoz. Más emberek, munkatársak, családtagok lettünk. Ebből kifolyólag a munkáltatók előtt álló legnagyobb kihívás talán az, hogy az eddigiektől eltérő, fenntartható rendszert határozzanak meg - mondta el Kisfaludy Lilla munka- és szervezetpszichológiára szakosodott pszichológus a Pénzcentrumnak adott interjújában.
Vigyázz! Kész! Rajt! Indul a csapat(úrja)építés, ez még csak a kezdet.
Meglepő válaszokat kaptunk.
Szűkszavúan reagált Vámos György.
Nyíltan protekcionista politikát hirdetett meg Lázár János a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében.
Konyha mondjuk nincs...
Újabb tőzsdei kibocsátás jön a magyar tőzsdén.
Szó volt a moratóriumról is.
Barathi Tamás, a Colibri HR Solutions alapító ügyvezetője és a Blue Colibri App, valamint Zyntern.com társalapítója mostantól, a veszélyhezetre való tekintettel, vendégszerzőként blogol a Pénzcentrumon. Bejegyzéseiben többek között szó lesz majd a megváltozott munkafeltételekről, a digitalizációról, a vállalatok belső kommunikációjáról, vagy épp a home office kihívásairól is. Tamással készült interjúnkat itt olvashatjátok: "Koronavírus: A nap, amikor a vállalati kommunikációs kőkorszak felszínre került"
Több mint 300 ezren is lehetnek.
Sokan fogunk nagyon sokat tanulni az elkövetkező hetekben a home office-ról és az online együttműködésről általában. Mint minden másnak, ennek is megvannak a maga generációs szépségei, amiket ha megértünk, könnyebb lesz az együtt munkálkodás ezekben a nehéz időkben.
Szinte biztos, hogy mindenkinek volt olyan kollégája, aki hajnalban már bent ült az irodában, este pedig ő kapcsolta le a villanyt. Sokan összekeverik a jó hozzáállást a teljesítménnyel, ami hosszabb távon felettébb káros lehet mind a munkahelynek, mind a munkavállalónak. Vélhetően nálatok is van legalább egy mártír. Lehet, hogy te? Íme öt jel, amiből kiderítheted!
Megéri ma kölcsönzött munkavállalónak lenni Magyarországon? Milyen hátrányok érik, milyen előnyök illetik meg azokat, akik nem közvetlenül annál a cégnél vannak alkalmazásban, ahová nap mint nap bejárnak dolgozni. Mit ír elő ezeknek a cégeknek a törvény, és mi a gyakorlat? És vajon egy többdiplomás, képzett mérnök miért választja azt, hogy kölcsönzött munkaerő lesz? Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke válaszolt a Pénzcentrum kérdéseire. Interjú.
Mik vannak!
Belépett a magyar piacra a Wyser fejvadász cég, amely kifejezetten a 45-50 ezerre becsült közép- és felsővezetői piacra fókuszál Magyarországon, arra számítva, hogy a következő években számuk nőhet. Kiemelték, hogy az elmúlt időszakban több mint 2000 milliárd forint értékű, nagy volumenű beruházást jelentettek be Magyarországon a vállalatok, amelyek megvalósulásához nemcsak a különböző funkciók ellátásához szükséges szakembereket kell megtalálniuk, hanem a kulcsfontosságú közép- és felvezetőket is.
