Miközben a pékáru-hírek az albán pékségekről, és a velük versenyző, sokszor méregdrága kézműves sütödékről szólnak, addig kiosztották az Év Pékáru Kiskereskedője díjat.
A szakértő szerint egyáltalán nem jó, hogy ezek a pékségek mindig friss áruval várják a vásárlókat, sőt, komoly panaszokat is okozhat az elkészítési módszer.
A szakember szerint az albán pékségekben kevésféle tésztából sokféle terméket készítenek, amely tészták a Magyar Élelmiszerkönyv szabályainak abszolút nem felelnek meg.
Hiába esett vissza a gabona és az energia ára is – előbbié egyenesen megfeleződött -, a bolti kenyér ára mégsem csökken. De mi ennek az oka?
A Lidl Magyarország „Mentsük meg” elnevezésű, zöldségeket és gyümölcsöket érintő élelmiszermentő akcióját tovább bővítette és immár a pékáruk is bekerültek a programba.
A bezárástól megmenekültek ugyan a pékségek, de a kenyér árának drágulása miatt a lakosság jelentősen kevesebb pékárut vásárol.
Szabadfi Szabolcs beszélt arról, hogy hogyan látja a szakmát, mik hátrányai, előnyei és mi szükséges ahhoz, hogy belekezdjünk és életben tudjunk tartani egy ilyen üzletet.
Több tényező is segíthet abban, hogy a brutálisan elszállt árak végre kissé konszolidálódjanak a friss pékáruk piacán.
Az elmúlt hónapokban folyamatos volt a liszt árának az emelkedése, ami persze a kenyérfélék, a zsemle, a kifli, és különböző péksütemények árán is meglátszik.
A szülők közel fele egyáltalán nem szokott zsebpénzt adni gyermekének, egyharmaduk naponta 1000 forint alatti összeget biztosít ennivalóra iskolába induláskor.
A malmok többsége már most a magas, tonnánkénti 140 ezer forint körüli árú búzából őrli, ezért október elején nagyjából mindegyikük meglépte a korábban beharangozott áremelést.
Komoly gondot jelent a magyar sütőipari vállalkozásoknak is az elszálló rezsi. Még drágább kenyérre kell készülni, és a sütőipari vállalkozások negyede bajba kerülhet.
Idén nem csak a kenyér ára nőtt 64%-kal, hanem a pékek fizetése is szinte duplázódott.
A szárazság és az aszály miatt világszerte csökken a termés, és a búza felvásárlási ára a duplájára emelkedett a tavaly májusi adatokhoz képest. Ez azonban még nincs benne a pékségek áraiban.
A gabonaárak és a rezsiköltségek emelkedése miatt 300 forint lehet egy kiló liszt, a kenyér pedig 800 forintba kerülhet, és további drágulás várható.
A legfontosabb költségnövelő tényezők drágulását figyelembe véve idővel akár három-négyszeresére is drágulhat a kenyér.
Tízből hat magyar naponta vásárol kenyeret, és egy átlagos háztartásnak 1,6 kilogramm a heti kenyérfogyasztása.
Dupla annyi péksüteményt fogyasztunk, mint 5 éve, de a koronavírus-járvány átalakítja szokásainkat.
Drasztikus áremelkedési folyamat kezdődött a tőzsdén kereskedett élelmiszerek piacán, így a búza, kukorica árában is szinte duplázódást látni.
A liszt egy hónap alatt 7 százalékkal drágult, a kenyér 3 százalékkal. A java viszont még hátra van a drágulásnak.
