Csökkennek a felvételi ponthatárok: ezekre a szakokra lesz könnyebb bejutni
A minisztérium 41 kiemelt szak esetében határozta meg, hogy az állami ösztöndíjas képzéseknél a bekerülési ponthatár nem lehet magasabb 400 pontnál.
A minisztérium 41 kiemelt szak esetében határozta meg, hogy az állami ösztöndíjas képzéseknél a bekerülési ponthatár nem lehet magasabb 400 pontnál.
Tavaly a középiskolai felvételit 81759 nyolcadikos, 8340 hatodikos és 5230 negyedikes írta meg, hasonlóan sokan készültek idén is erre a megmérettetésre, amire szombaton került sor. Ezt követően a szülőknek és diákoknak meg kell jelölniük, hogy melyik a preferált középiskola, mit írnak a jelentkezési lapon az első helyre. Szakértők most szülői tapasztalatok alapján készítettek egy összeállítást: vajon milyen szempontok mentén érdemes kiválasztani, hogy hol tanuljon tovább a gyerek?
Már 70 iskolában szerezhetnek fogyasztóvédelmi ismereteket a diákok.
Nem csak az először próbálkozók kapnak visszatérítést.
"Az informatika a jövő, csak ez egy nagyon széles fogalom..." - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja. A tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgettünk többek között az egyetemi képzés és a kódoló iskolák által nyújtott képzés közötti különbségről; a programozás jövőjéről; a szakma felhígulásáról; az egyszerű kódolok helyettesíthetőségéről; valamint arról is, hogy a diákokat akár milliós állásajánlatok is várhatják, ha befejezik tanulmányaikat. Interjú
Továbbra is ez a legnépszerűbb képzés.
Átstrukturálták és részben át is nevezték a műveltségterületeket a NAT szeptembertől életbe lépő új változatában, amely új szerzőket is szerepeltet az irodalomórák kötelező és ajánlott olvasmányai között, például tananyag lett Romhányi József, de még több Jókait is fognak olvasni a diákok.
Hamarosan utalják a pénzeket.
Biztosan jön az új NAT ősszel.Sok lényeges változás lesz: módosul a tantárgyi struktúra, és korszerűbb pedagógiai módszertan kerül előtérbe. Biztosan újdonságok várhatók például az idegen nyelvi oktatásban, és változni fognak az iskolai oktatás infrastrukturális feltételei is, miután szeptembertől újraszabják a kötelező eszköz-, felszerelés- és helyiségjegyzék előírásait.
Gyorsabban nő a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, mint az őket segítő szakembereké.
2019-ben is folytatódott a Pénzcentrumon a neves magyarországi gimnáziumok igazgatóival készített interjúsorozatunk, amik gondolati vezérfonala, hogy miként lehet már középiskolában olyan oktatást adni a fiatal diákoknak, ami felkészíti őket az erősen megváltozott munkaerőpiaci kihívásokra. Ezeket az interjúkat szedtük most egy csokorba.
Elindult a több mint négyezer óvodát érintő, mintegy 300 ezer gyermek óvodai sportolását elősegítő Ovis Labdaprogram, a kezdeményezés keretében elsőként Tiszavasváriban és Nyíregyházán adott át sportszercsomagokat a gyerekeknek Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára pénteken.
Így kellene bánni minden hátrányos helyzetű fiatallal.
"Nincs olyan forgatókönyv Magyarország számára, ami nem a pedagógusok jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését helyezné a középpontba" - mondta el a Pénzcentrumnak Csucska Péter. A Lexmark Magyarország ügyvezető igazgatója, az AmCham alelnöke beszélt az egész országot sújtó munkaerőhirány lehetséges megoldásairól, valamint arról, mik azok a legfontosabb készségek és tudásanyag, ami nélkül a jelen és a jövő munkavállalói már egészen biztosan nem boldogulhatnak. Interjú.
Idén szeptember végén az Országos Képzési Jegyzék már módosult, korábban több mint hétszáz szak szerepelt ebben, most a módosítás után 174 alapszakma maradt - számol be a HelloVidék.hu. 2020 szeptemberétől egy újabb kifejezést kell megismerniük a nyolcadik osztályos tanulóknak és szüleiknek.
Kellemest a hasznossal.
Egy hosszú kórházi ellátásra szoruló gyerek nagyon kevés helyen tud hozzájutni a szükséges oktatáshoz.
Hónapok óta takarítóhiánnyal küzdenek egy fővárosi gimnáziumban, ezért a diákokat bevonták a munkába: heti két alkalommal ők is segítenek kitakarítani a termeiket, amíg nem talál az iskola vezetősége jobb megoldást. A Diákparlement szerint nem egyedi esetről van szó.
Minden területen javultak Magyarország oktatási eredményei a PISA mérésben. A szomszédos országok közül - társadalmi, anyagi helyzetünknek megfelelően - Ausztria (bár ők mindhárom területen romlottak) és Szlovénia eredménye jobb a magyarnál, Horvátország szövegértésből, Szlovákia pedig matematikából ért el a magyarnál néhány ponttal jobb eredményt, Szerbia, Románia, Ukrajna minden mutatója érdemben gyengébb a magyarnál.