4 fontos kérdés a nyugdíjakról: ezt sokan nem tudják
Mikor? Hogyan? Hogy lehet kérni, hogy ne így, hanem úgy?
Mikor? Hogyan? Hogy lehet kérni, hogy ne így, hanem úgy?
Évi kétszázezer forintba kerülne a korkedvezmény kiterjesztése.
Sokak fejében még mindig a régi rendszer él, amikor az utolsó évek legjobb keresetét vették figyelembe.
Az időskorúak csaknem fele nem kap nyugdíjat, jó része pedig olyan kis összegben részesül, amiből lehetetlen megélni.
Egy szó nem esik a 2013-2016. évi konvergencia programban arról az ígéretről, illetve költségvetési hatásáról, miszerint 2014-től az alacsony keresetű munkavállalók számára is lehetővé tennék, hogy teljes egészében kihasználhassák a törvényben meghatározott családi adókedvezményt.
Nem köti felső határhoz a kormány 2012-től a nyugdíjkifizetéseket, csak annyi változás történik, hogy az eddigi kormányrendeleti szintről törvényi erőre emelkedik a nyugdíj-megállapítási rendszerben lévő arányosítás - derül ki a jövő évi költségvetés megalapozását szolgáló törvénymódosítási javaslatcsomagból.
A Parlament költségvetési bizottsága csütörtökön módosító indítványokat nyújtott be a 2013-as adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslathoz. Ezek a Matolcsy György által októberben bejelentett két csomagot tartalmazzák, ám ahhoz képest is történtek időközben változások (volt, ahol meghátrált a kormány, de volt ahol ismét újított). A képviselők már jövő hétfőn szavazhatnak a módosításokról. A részletekből kiderül, hogy a pénzváltás és a hiteltörlesztés után is meg kell fizetni a pénzügyi tranzakciós illetéket, 2014-től pedig az illeték hatálya kiterjed az értékpapírügyletekre, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos változások sávosak lesznek. A cafeteria adóterhelése a korábban jelzettnél lényegesen kisebb mértékben fog növekedni, ezt a munkáltatói oldal is elfogadhatja.
A magyarokat egyre erősebben foglalkoztatják a nyugdíjas évekkel összefüggő problémák, ezzel együtt pedig nő azoknak az aránya is, akik terveznek nyugdíj célú megtakarításokat. Ennek ellenére azonban a magyarokra nem jellemző az előtakarékosság, kevesen tesznek félre célzottan a nyugdíjas korra. Pontosan azért, mert az állami nyugdíjrendszerek a jövőben kevesebb nyugdíjat tudnak csak biztosítani, elengedhetetlen a nyugdíjcélú megtakarítások növekedése - derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból.
Továbbra sem jött meg a gyermekvállalási kedve a magyar pároknak: az év első öt hónapjában csaknem 10 százalékkal csökkent a születésszám a tavalyi év azonos időszakához képest. A Pénzcentrum.hu által megszellőztetett nyugdíj-politikai koncepció szerint viszont a jövőben alapelv, hogy a nyugdíjkiadásokat a befolyt járulékokból kell kifizetni. A gyermekszámcsökkenés viszont nem vetít előre fényes jövőt a majdani nyugdíjasoknak.
Az állami nyugdíjrendszerben is csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj, s az így felhalmozott összeget lehetne örökölni - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által a kormány részére készített Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló előterjesztésből. Igaz, hogy az egyéni nyugdíjjárulék mértéke a duplájára emelkedne a Pénzcentrum.hu birtokába került dokumentum szerint.
Több módosító javaslatot is benyújtott a bankadóval kapcsolatban az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága a múlt pénteki "Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Ezek alapján Rogán Antal minapi indítványához képest is változik a biztosítók adókötelezettségének kiszámítási módja, a Magyar Posta pedig a nyugdíjkifizetések biztonsága érdekében mentesülhet a közvetített pénzügyi szolgáltatások utáni adófizetéstől. Rogán Antal visszavonja javaslatait, ám a bizottsági javaslatok szintén az új biztosítóknak (valamint a posta mellett a takarékszövetkezeteknek és az árutőzsdei szolgáltatóknak) kedveznek.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közzétette a nyugdíjbiztosítási alap tárgyévi bevételeit és kiadásait tartalmazó, a 2009 januárjától novemberéig terjedő időszakra vonatkozó konszolidált mérlegét. A költségvetési bevételek és kiadások 50,2 milliárd forintos negatív egyenlege a mérlegfőösszeg 1,67 %-ának felel meg.