Már tart a felmondási hullám Magyarországon? Egyre több pénzt akarnak a dolgozók
300 ezer fölötti a nettó átlagos bérigény, és kiderült, mely állásokra jelentkeznek legtöbben.
300 ezer fölötti a nettó átlagos bérigény, és kiderült, mely állásokra jelentkeznek legtöbben.
A munkavállalók 12%-a használt már mesterséges intelligenciát, de a kísérletezés nagyobb arányban jellemző a fiatalokra, a felsőfokú végzettségűekre és a Budapesten élőkre.
A felmondási hullám világszerte folytatódik, mivel a megélhetési költségek növekedése arra készteti a munkavállalókat, hogy jövedelmezőbb állás után nézzenek.
Leginkább szakmunkás állásokra keresnek a cégek tanulókat, a diákmunkára vonatkozó hirdetéseknek 18,9 százaléka vonatkozott ilyen munkakörre.
A 2022-ben bevezetett 25 év alattiak adókedvezménye nem okozott jelentős munkavállalási kedv növekedést.
Fontos szabályokra hívja fel a figyelmet a diákmunka kapcsán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Egyre fontosabb szempont az is, hogy a foglalkoztató cég stabil háttérrel rendelkezzen, biztos állást tudjon ajánlani, előrelépési lehetőséggel.
A szervezet szerint a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg a munka törvénykönyve-módosítás, amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását.
Az ÉVOSZ, majd az ÉFÉDOSZSZ is felmondta a 2009-ben megkötött építőipari kollektív szerződést.
Tízből hét pénzintézeti dolgozó nyitott a váltásra a Grafton Recruitment friss kutatása szerint.
A patriarchális társadalomban észlelhető sajátosságok mellett a nők önszabotázzsal felérő rossz gyakorlatai is
Óriási tévhit terjed a Magyarországra érkező 3.országbeli vendégmunkásokról: nem olcsóbbak, mint a magyarok
A tavalyi évben végül a tervezettnél nagyobb béremelésre szánták rá magukat a cégek, a munkavállalók viszont általában ennél magasabb összegre számítottak.
Egy új felmérés rávilágított, hogy a magyar munkavállalók több, mint harmada dolgozik másodállásban is.
Hiába munkaszüneti nap május 1., 900 ezer magyarnak mégis dolgoznia kell. Egy felmérés szerint a férfiak és az alacsonyabb végzettségűek vállalnak munkát a munka ünnepén is.
Annak jártunk utána, hogy melyek azok az országok, ahol a legrosszabbak a munkahelyi körülmények, illetve, hogy ezen a listán Magyarország pontosan hol is helyezkedik el.
Miközben élénkülés látható a munkavállalói oldalon, a vállalatok csökkentettek a toborzási ütemükön az előző év első három hónapjához képest.
A dolgozók 44%-a legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a tartalékaiból, ha elveszítené a munkáját.
A hazai munkavállalók többsége nem kapott fizetésemelést, azonban akik mégis, azoknál a munkáltatók maguktól emelték a béreket az egyre növekvő megélhetési költségek miatt.
Leggyakrabban a diplomások és a kereskedelemben dolgozók hagyják ott munkahelyüket, a legnagyobb fluktuáció a nagyvállalatoknál jellemző.