A 45 év feletti kékgalléros munkavállalók lojálisabbak, 50%-uk 10 éve vagy még annál is régebben van jelenlegi munkahelyén.
Egyre kevésbé valószínű, hogy a munkaadók és a munkavállalók megegyeznek a minimálbér évközi emeléséről.
A fiatal munkavállalók keresetükből sokszor tanulmányi vagy lakhatási költségeiket fedezik, de emellett a későbbi karrierjüket is segíti, ha van már tapasztalatuk a munkaerőpiacon.
Sokan úgy vélik, hogy a home office ritkulni fog, a munkavállalók kétharmada szerint a jövőben egyáltalán nem lesz lehetősége rá.
Azonnal vonja vissza a kormány a már korábban is nagy felháborodást kiváltott, salátatörvénybe bújtatott két szakszervezet- és munkavállaló-ellenes törvénymódosító javaslatát!
Megtiltaná a kormány a munkáltatóknak, hogy a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti tagdíjat vonjanak le, és tovább utalják az érdekképviseleteknek.
Csábítóbb lehetne a szektor, ha a szervizdíjon keresztül a munkavállalók is részesülnének a forgalomból.
Akár már októberben évközi minimálbéremelés jöhet, feltéve hogy a tárgyaló felek megállapodnak egymással.
A kiemelkedő bérezésért cserébe azonban a boltlánc nagy elvárásokat is támaszt.
Jelentősen átalakult mára az, amit a cégek a home office-ról gondolnak. Ebbe a dolgozókkal való bánásmód éppúgy beletartozik, mint az irodák hasznosítása.
A Lidl Magyarország újabb béremelésről döntött, amelynek értelmében szeptembertől többek között az áruházi és raktári dolgozók bérét további 10%-kal megemelik.
Sokak szerint az elbocsátás jelenti a legegyszerűbb módot arra, hogy egy vállalat csökkentse a költségeit. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató inkább a feladatköröket szervezi át?
A megfelelő célcsoportok pontos felmérése és a hatékony kommunikáció segítségével a toborzásnak képesnek kell lennie megszólítani és elérni az összes releváns jelöltet.
Időről-időre felreppen a hír, hogy valamely cégnél bevezetésre került a négynapos munkahét. De vajon tényleg működik?
Az irodák kihasználtsága harminc százalékkal a Covid előtti szint alatt stabilizálódott, miközben a munkavállalóknak csak 37 százaléka megy be minden nap az irodába.
Idén június végéig több mint 30 százalékkal több céget számoltak fel, mint tavaly egész évben.
Lemondanának az évközi minimálbér-emelésről a szakszervezetek egy jelentős januári bérfejlesztésért cserébe.
Csökkent a be nem jelentett foglalkoztatás Magyarországon, egyre kevesebben dolgoznak feketén. Ezt már az idei nyár ellenőrzései is megmutatták.
Ausztriában minden nyolcadik külföldi munkavállaló magyar állampolgár.
Felmérések szerint a nemek közötti bérszakadék mértéke igen nagy, arról senki nem beszél hogy a férfiak is kerülhetnek előnytelen helyzetbe bértárgyaláson, de a változás mindenkinek előremutató lehet.
