Nagy kérdés: vajon ezeknek a magyaroknak is jár a bértámogatás?
A szakértő úgy látja, hogy a kormányzat nem foglalkozott ezzel a kérdéssel érdemben.
A szakértő úgy látja, hogy a kormányzat nem foglalkozott ezzel a kérdéssel érdemben.
A koronavírus-járvány ideje alatt, illetve az azt követő időszakra vonatkozóan a munkavállalók egészsége és biztonsága megőrzése érdekében az Európai Bizottság iránymutatást tett közzé a munkahelyre való biztonságos visszatéréshez - jelentette be Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos pénteken.
A koronavírus-járvány életünk szinte minden területét gyökeresen megváltoztatja, a feje tetejére fordítja. Ilyen extrém körülmények között nem nehéz elveszítni az arányérzékünket (a józan ítélőképességünket), és könnyen belecsúszhatunk olyan szélsőségességekbe, mint a túlzásba vitt munka, vagy éppen az totális apátia. Szakértő segítségével játjuk körül most ezeket az eseteket, aki segít megtalálni a kiutat is a kiégés jelentette veszélyhelyzetből.
Március közepén a koronavírus következményeként erősen romló gazdasági közhangulat olvasható az IDEA Intézet közvélemény-kutatásából. Igaz ez a megállapítás a magyar gazdaság egészére éppúgy, mint a saját háztartással kapcsolatos várakozásokra. Az aktív keresők egynegyede 2020. március közepén tart attól, hogy a következő hat hónapban elveszíti jelenlegi állását a koronavírus következményeként.
A nők háromnegyede elfogadhatónak tartja a bókolást egy másik nő külsejével, ruházatával kapcsolatban, míg a férfiaknak csak kétharmada tartja ezt helyesnek. Abban is megengedőbbek a nők, hogy meg lehet-e ölelni egy kollégát, aki sír, vigasztalásképpen.
A jó munkahely legfontosabb ismérvei között szerepelnek a bizalmi munkatársi kapcsolatok, a pontosan tisztázott feladatkörök, az ezzel kapcsolatos hatékony kommunikáció, valamint a folyamatos, pontos visszajelzés az elvégzett munkára.
Akik ugyanahhoz a céghez mentek vissza a szülési szabadság után, ahonnan elmentek, 68 százalékuk ugyanabban, 17 százalékuk más, 10 százalékuk viszont alacsonyabb pozícióban folytatta munkáját. A munkavállalók több mint fele úgy gondolja, hogy a gyermek kétéves kora után térne vissza a munkájába.
A munkába való visszatérés komoly problémákat vet fel az anyák számára.
A tavaly október-decemberi három hónapos időszakban, azaz a negyedik negyedévben, a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt, a legalacsonyabb tavaly április-június, azaz a második negyedév óta.
Boldogság, gyere haza!
Ma már rég meghaladott elképzelés, hogy az ember egész életében egyetlen munkahelyen dolgozzon, a fiatalok számára már sokkal természetesebb, hogy 3, 5, vagy 10 évenként úgyis váltani kényszerülnek majd. A statisztikákból kiderül, hogy a vizsgált országokban átlagosan 9,5 évet töltenek az alkalmazottak egy munkahelyen. Ennél a magyar átlag egy évvel kevesebb: 8,5 év.
A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben vitathatatlan jelentősége van annak, hogy a munkáltató milyen teljesítmény javadalmazási rendszert alkalmaz a munkavállaló munkájának elismerésére, amely kétséget kizáróan javíthatja, vagy fenntarthatja a jövőbeli teljesítményüket, növelheti a munkavállalók lojalitását és tartós elkötelezettséget is eredményezhet a munkáltató irányába.
Banális, min csúsznak el.
Emberi, megértő, jó szakember és csapatának motorja a női vezető. Bár a többségnek mindegy, milyen nemű a főnöke, aki dönt valamilyen irányba, inkább férfi vezetőt szeretne magának.
A felsőoktatási tanulmányaikat éppen befejező vagy frissdiplomás fiatalokról sokakban élhet az a kép, hogy csak a magas fizetés és a gyors előrejutás motiválja őket, és egyébként is, nem tudják igazán, hogy milyen karrierutat szeretnének bejárni. Egy friss felmérés azonban más képet mutat. A fiatalokra jellemző, hogy tudatosan választanak maguknak szakmai gyakorlati helyet, tisztában vannak a nyelvtudás értékével, emellett fontosnak tartják az önállóságot és a kapcsolatépítést.
Bekeményít a NAV.
A szabadság nem vész el, csak átalakul. Fontos leszögezni, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot a munkáltató adja ki, tehát jogi értelemben nem beszélhetünk a szabadság "kivételéről". Mivel tehát a szabadság kiadásáért a munkáltató a felelős, tévesnek tekinthető az a hozzáállás, mely szerint a munkavállalóknak az év végéig "ki kell venniük" a megmaradt szabadnapokat.
A vállalatok csupán minimális lépéseket tettek a fenntartható fejlődési célok eléréséért.
Nem mindenki van olyan szerencsés helyzetben, hogy szabadságon lehet az ünnepek alatt: rengetegen dolgoznak még december 24, 25, és 26-án is. Szerencsére vannak arra módszerek, hogy ha munkában is kell tölteni az ünnepeket, ne maradj ki mindenből.
A bölcsődei szakemberekre kevésbé jellemző a pályaelhagyás, viszont hamarosan sokan fognak nyugdíjba menni. Ennek a helyzetnek a kezelésére keresnek most megoldást.