Egy új felmérés rávilágított, hogy a magyar munkavállalók több, mint harmada dolgozik másodállásban is.
Hiába munkaszüneti nap május 1., 900 ezer magyarnak mégis dolgoznia kell. Egy felmérés szerint a férfiak és az alacsonyabb végzettségűek vállalnak munkát a munka ünnepén is.
Annak jártunk utána, hogy melyek azok az országok, ahol a legrosszabbak a munkahelyi körülmények, illetve, hogy ezen a listán Magyarország pontosan hol is helyezkedik el.
Miközben élénkülés látható a munkavállalói oldalon, a vállalatok csökkentettek a toborzási ütemükön az előző év első három hónapjához képest.
A dolgozók 44%-a legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a tartalékaiból, ha elveszítené a munkáját.
A hazai munkavállalók többsége nem kapott fizetésemelést, azonban akik mégis, azoknál a munkáltatók maguktól emelték a béreket az egyre növekvő megélhetési költségek miatt.
Leggyakrabban a diplomások és a kereskedelemben dolgozók hagyják ott munkahelyüket, a legnagyobb fluktuáció a nagyvállalatoknál jellemző.
A hazai munkavállalók többsége nem kapott fizetésemelést, azonban akik mégis, azoknál a munkáltatók maguktól emelték a béreket az egyre növekvő megélhetési költségek miatt.
A munkakörökön alapuló munkaszervezés korlátozhatja a cégek megújulását, emellett a munkavállalók fejlődési és karrierlehetőségeit is.
Miközben a munkavállalók nem csupán elvárják, de élvezik is ezek előnyeit, a mentális egészségükre akár veszélyt is jelenthetnek ezek a megoldások.
Idén sem ússza meg a Balaton munkaerőhiány nélkül a szezont, és hogy ez végre változzon, teljesen új szemléletre lenne szükség.
A magyar dolgozók összesen 11 munkaszüneti napot kapnak egy évben állami és vallási ünnepek okán, és mindössze 20 napnyi alapszabadságot.
Aranykeresésre hasonlít a megfelelő magas beosztású munkavállalók megtalálása.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is kitart az utóbbi évekre jellemző trend: számos területet, főleg az ipari termelő szektort, munkaerőhiány sújt.
A bérek könnyebb összehasonlítására hozott új uniós jogszabállyal az EU elsődleges célja az állítólagos gender gap felszámolása.
A jelenlegi gazdasági bizonytalanság új dimenziót nyitott a dolgozók prioritásai és várakozásai terén egyaránt.
Bár a legfőbb elvárás a dolgozók részéről, hogy egyensúlyban legyen a magánéletükkel, amikor egy konkrét szerződésről kell dönteniük, a bérezés kerül első helyre.
Nemrég módosult a Munka Törvénykönyve, jól járnak a kisgyermekes szülők, de a friss édesapák is több szabadságot kapnak a gyermekük után mint korábban.
A vállalkozásokat világszerte továbbra is aggasztják az energiabiztonság és az energiaárak hatásai, amelynek számos, további környezeti, társadalmi és gazdasági következménye lehet.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot.
