A vártnál sokkal jobban alakulnak a munkanélküliségi adatok Magyarországon - mondta Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő csütörtök reggel az M1-en.
Ismét romlik a magyarok anyagi helyzete?
Enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta az euróövezetben júniusban, párhuzamosan azzal, hogy a legtöbb tagállamban elkezdték lazítani a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó, ámde a gazdaságot megbénító szigorú intézkedéseket.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei megmutatkoznak a foglalkoztatottsági adatokban: 2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb.
A járványhelyzet első heteiben rengeteg ember veszítette el a munkáját, és megtorpant a toborzás, leszámítva az ételfutár és bolti eladó pozíciókat: rájuk akkor nagy szükség volt. Az elmúlt napok adataiból azonban az derül ki, koronavírus-válság mélypontjához képest nőtt a foglalkoztatottak száma. És persze egyre több az álláshirdetés.
Munkaerőpiaci, kereseti és több más statisztikai adat is megjelenik.
Bár a koronavírus-járvány miatti egészségügyi vészhelyzet alaposan megrendítette a már hosszabb ideje stabil hazai munkaerőpiacot, a munkavállalók körében továbbra is részben optimista hangulat uralkodik. Ugyanakkor fontos fejlemény, hogy a vírus okozta válság hatására hirtelen megugró munkahely megtartása iránti motiváció, valamint a saját állás, illetve a munkahely stabilitásába vetett bizalom erőteljes meggyengülése miatt megfordulni látszik a korábbi évek munkaerő-piaci trendje, azaz egy kínálat által meghatározott irány felé indulhat az álláspiac, derül ki egy friss kutatásból.
Ismét átszervez a Tesco: a több száz dolgozót érintő átcsoportosításról levélben értesítették az érintetteket. Matt Simister, a cég közép-európai vezérigazgatója már beszélt a Pénzcentrumnak a vállalat terveiről és céljairól, melyből kiderül, mire számíthatnak ezek a munkavállalók.
Ötödik hete csökken a regisztrált álláskeresők száma a munkahelyteremtő bértámogatási program eredményeképpen, amely csaknem 38 900 új munkahely létrejöttéhez járul hozzá - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, a Gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásának előrehaladását ismertetve.
A koronavírus-járvány nyomán járó hirtelen változások felforgatták a munkaerőpiacot: érezhetően rengetegen keresnek munkát, bizonyos pozíciókra akár négyszer annyian is jelentkeznek, mint a pandémia előtt.
A foglalkoztatási adatok az elmúlt héten továbbra is kedvezően alakultak. Negyedik hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma és bővül a foglalkoztatás. Júniusban pedig 12 ezerrel dolgoztak többen mint januárban.
Hiába volt viszonylag még alacsony itthon a munkanélküliek aránya 2020 első negyedévében, az átmenetileg nem dolgozó férfiak és nők aránya közti különbség óriási volt, egészen konkrétan a második legnagyobb az Európai Unió országai közül.
Hazánkban egészen a 2020 elejéig folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottsági ráta, és ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség. 2019 utolsó negyedévének adataiból pedig az derül ki, hogy az Európai Unió átlagát is felülmúltuk.
A pandémia nyomán bevezetett korlátozó intézkedések senki számára nem voltak könnyűek, ám az utána lévő időszak is nehéz. Sokan, az eddig elégedettnek, stabilnak hitt emberek közül egyik napról a másikra mondanak fel munkahelyükön, teljesen meggondolatlanul. Miért?
Májusban, a járványvédelmi korlátozások harmadik hónapjában a várakozásoknál kisebb mértékben, de nőtt a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése szerint.
Azt az első pillanattól kezdve lehetett látni, hogy mely szektorokat érintette legsúlyosabban a koronavírus-járvány, a KSH friss adataiból már azt is tudjuk, milyen mértékben. Az is kiderül azonban, kik azok, akiket egyáltalán nem viselt meg a válság, sőt, még emelkedett is a fizetésük tavalyhoz képest.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban megjelennek. A 2020. március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 403 ezer fő, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,6% volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. 2020 májusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb - derült ki a KSH adataiból.
A férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte.
Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15 százalékra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban?
Tovább lassult az álláskeresők számának a növekedése. Ez egyrészt a kormány munkahelyvédelmi programjaival függ össze, másrészt a magyar gazdaság munkahely-teremtő képessége is kezd erősödni.
