Minden EU-s országban csökkent a munkanélküliségi ráta az egy évvel ezelőtt megfigyelt adatokhoz képest, Magyarország pedig továbbra is az élen halad, csak Németországban és Csehországban kisebb a munkanélküliség, mint hazánkban.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott.
Egy évtizeddel a 2008-as válság kezdete után az európai munkanélküliségi ráta a recesszió előtti szint közelébe süllyedt. Magyarországon még ennél is jobb a helyzet, hiszen a munkanélküliség mostani aránya csak a fele a válság előttinek.
A nyilvántartott álláskeresők száma 13,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júniusi zárónapon 240 700 álláskereső szerepelt, ami több mint 38 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
Nekik valaha lesz vajon munkájuk?
Az OECD országok legtöbbjében jóval alacsonyabb volt 2017-ben a munkanélküliek aránya, mint a gazdasági válságot megelőző, 2006-os évben. Magyarország ráadásul még a jól teljesítő országok közül is kiemelkedik, ugyanis 11 év alatt hazánk 3,3 százalékkal tudta csökkenti a munkanélküliek arányát. A rengeteg jól teljesítő ország ellenére van három olyan, ahol drasztikusan, éppen az ellenkező irányba mozdult el a munkanélküliségi ráta, ezáltal pedig az összes OECD tagországot figyelembe véve a munkanélküliek átlagos aránya mondhatni ugyanannyi volt 2006-ban, mint 2017-ben.
Nem volt megtakarítása.
Már majdnem 70 százalékos a foglalkoztatottság.
Rengeteg az olyan európai fiatal, aki se nem tanul, se nem dolgozik - derül ki egy friss kutatásból. A naplopó fiatalok száma megközelítőleg 5,5 millióra tehető Európában.
A tavalyi év azonos időszakához képest 32 ezerrel kevesebb az állástalanok száma, miközben javult a foglalkoztatottak aránya.
A tanulásba fektetett munka kevesebb mint egy év alatt meghozza az eredményét, és a tanídj is gyorsan megtérül.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában 257 900 álláskereső szerepelt április végén, ami közel 50 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi adatnál. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma 15,4 százalékkal csökkent tavaly óta.
Az 1980 után született "elveszett generáció" tagjai csak álmodozhatnak arról az életszínvonalról, melyet a szüleiknek még sikerült megvalósítaniuk.
A nyilvántartott álláskeresők száma 18,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a márciusi zárónapon 284 600 álláskereső szerepelt, több mint 66 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
A pénz nem minden, legalábbis ami a tehetségek megtalálását illeti. Ahhoz ugyanis, hogy egy vállalatra vonzó munkahelyként gondoljanak a fiatalok, nem feltétlenül a magas bérezés, hanem sokkal inkább az aktív közösségi média jelenlét és a munkavállalók fejlődési lehetőségeinek támogatása lehet a megoldás.
A keleti megyékben nagyobb mértékben nőttek a bérek, mint az ország nyugati részén. Ennek többek között az az oka, hogy Kelet-Magyarországon is megjelent a munkaerőhiány.
Tavaly december és idén február között 25 ezer fővel csökkent a munkanélküliek átlagos száma az egy évvel korábbi állapothoz képest. A férfiak körében alacsonyabb a munkanélküliek aránya, mint a nőknél, akik között gyakorlatilag nem is változott a mutató értéke.
Alföldi és erdélyi magyarok, bolgárok és románok végzik el azokat a munkákat Nyugat-Magyarországon, melyeket a helyi magyarok már nem. Többségük azonban csak átmenetileg vállal hazánkban munkát, majd ők is továbbállnak Ausztriába.
Pedig egyszerű lenne a megoldás.
Mindössze néhány OECD-ország van Magyarország előtt.
