Ha a nyugdíjazást követően három éven belül nem indít pert a túlórapénzekért, az egykori munkavállaló követelése elévül. A túlórapénzről csak akkor lehet lemondani, ha valaki már megkapta azt. Ha a munkáltató aláíratott egy papírt a munkavállalóval, hogy lemond a túlóradíjról, azt harminc napon belül meg lehet támadni kényszerítés és fenyegetés címén.
A törvényt, miszerint a kormánytisztviselőket indoklás nélkül el lehet bocsátani megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) május 31-i hatállyal. Így az Országgyűlésnek alig három és fél hónapja maradt arra, hogy a törvényt megváltoztassa. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az Inforádiónak úgy nyilatkozott, hogy a kormány tiszteletben tartja az Ab döntését, viszont a határozat hatálybalépéséig, vagyis május 31-ig tovább alkalmazza a jogszabályt.
Mint arról korábban beszámoltunk zárolták a több rendbeli csalás és egyéb bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásban lévő erzsébetvárosi polgármester vagyonát. Korábbi sofőrje részletekbe menő beszámolója után újabb botrányos ügy látott napvilágot, Hunvald hiába van rács mögött, a mai napig kapja a havi 742 ezer forintos fizetését.
Főleg kisboltoknál vagy benzinkutaknál "bevett gyakorlat", hogy lopások esetén a munkáltató felszólítja a dolgozókat a hiányzó összeg összedobására, különben elbocsátja mindegyikőjüket. Sajnos ilyenkor a bíróság sem ad sok esélyt nekik, a bűncselekmény ugyanis nehezen bizonyítható, anélkül viszont a munkavállalókra hárul a felelősség - árulta el Sipos Márta munkajogász a HR Portálnak.
A dm személyzeti munkatársa és a munkajogász tapasztalatai azt mutatják, hogy a dolgozók táppénzre menekülnek az elbocsátások elől, az Országos Egészség Pénztár (OEP) azonban cáfol. Az adatok szerint igaz, hogy az esetek száma 2008-ban emelkedett az előző évhez képest, de még mindig elmarad a 2006-os adatoktól.
Sokan bagatellizálják el a szexuális zaklatást azzal, hogy a nőknek kellett volna erkölcsösebben viselkedniük - mondja Sipos Márta, munkajogász, aki szerint a probléma ott kezdődik, hogy a jogalkalmazó sem tudja pontosan, milyen meghatározás fedi le ezt a fogalmat, az eljárás pedig teljesen hiányos. A magyar törvény nem veszi figyelembe, ha az illetőt "csak" zavaró módon bámulják, pedig a nemzetközi jog szerint már ez is, sőt, a szexuális töltettel bíró környezet kialakítása, a szexuális zsarolás is szexuális zaklatásnak minősül.
Nem lehet tovább halasztani a törvényi szabályozás hozzáillesztése a munka világában történt változásokhoz. Ennek megfelelően a munka törvénykönyvének felülvizsgálatán dolgozó szakemberek új, egységes szerkezetű törvény tervezetén dolgoznak.
