Újabb pofátlan álláshirdetésbe botlottunk, amelyben ugyanazért a munkáért egy nőnek 8 százalékkal kevesebb bért ajánlanak, mint egy férfinak.
Az ügyvédi pályán való elindulás sem olyan egyszerű, ha valaki nem tud külső anyagi támogatást kapni.
Körülbelül 200 kórházi dolgozó nem kapott bért és végkielégítést, miután tavaly decemberben felmondtak nekik Veszprémben és Ajkán.
Mi a jogi helyzet Magyarországon az úgynevezett munkahelyi drogtesztekkel? Nos, a törvény egyértelműen fogalmaz...
Egy új felmérés rávilágított, hogy a magyar munkavállalók több, mint harmada dolgozik másodállásban is.
Annak jártunk utána, hogy melyek azok az országok, ahol a legrosszabbak a munkahelyi körülmények, illetve, hogy ezen a listán Magyarország pontosan hol is helyezkedik el.
Ha munkaügyekről, munkajogi ismeretekről van szó, mi, magyarok nem állunk éppen a helyzet magaslatán.
Minden válasz egy helyen: kötelezheti a munkáltató a munkavállalót a védőoltásra? Mit tehet az alkalmazott, ha nem szeretne védőoltást kapni?
Havonta legfeljebb a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeget, jelenleg bruttó 16 100 forintot kaphat munkaadójától a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló. Átmeneti intézkedésről van azonban szó, mértékéről pedig a feleknek kell megállapodniuk. Ha ez nem sikerül, végső esetben akár munkaügyi bíróság is dönthet benne.
A táppénzcsalás nem játék.
Nincs mit szépíteni, mindenki szokott.
Érdekes álláshirdetésekre bukkantunk egy országos hirdetési újságban. Több pozícióra is csak férfiakat keresnek, de van olyan hirdetés is, amelyben ismertetik, hogy milyen feladatokat kapnának a pozícióra jelentkező férfiak és nők, a férfiaknak pedig 50 forinttal magasabb órabér járna. Az esélyegyenlőségi törvény alapján egyértelműnek tűnhet, hogy diszkriminációról van szó, a hatóság mégsem indíthat hivatalból eljárást ilyen esetekben, ahhoz megfelelő bejelentésre is szükség van.
Egyre többször fordul elő, hogy az irodai alkalmazottak munkarendjét kötetlenné minősíti a munkáltató. Ez elsőre jól hangzik, ugyanakkor nem árt tudni, hogy az ilyen munkavállaló nem jogosult bérpótlékra. Mutatjuk, mire számítson az, akinek így módosítják a szerződését.
A jog (nem) állhat a dolgozók útjába!
A szülés előtt legfeljebb 4 héttel lehet megkezdeni a szülési szabadságot.
Egy héten belül másodjára tart ülést az Országgyűlés pénteken.
Jól meg kell gondolniuk a munkavállalóknak, milyen bejegyzéseket helyeznek el a közösségi oldalakon, sőt még azt is, milyen posztokról teszik közzé, hogy kedvelik. Arra is ügyelni kell, milyen széles körrel osztja meg valaki a véleményét. Biztosan az állásával játszik a dolgozó, ha mindenki számára elérhető a munkáltató jó hírnevét veszélyeztető bejegyzése, ha viszont csak szűk körrel osztja meg a véleményét, akkor megúszhatja a szankciót.
Levelet kaptunk egy munkajogásztól. Ebben azt jelzi, hogy cikkünkkel ellentétben nem csak az új Munka Törvénykönyve, hanem a most is hatályban lévő régi jogszabály is előírja, hogy hétvégén 50 százalékos pótlékot kell fizetni a dolgozóknak. A tévedésünket a hozzánk érkezett levél közlésével orvosoljuk, az érintettektől és olvasóinktól elnézést kérünk!
Hétfő késő este fogadta el a parlament a számos jogszabályt módosító munkaügyi salátatörvényt, amely több ponton megvalósítja a kormány terveit a foglalkoztatás rendszerében. Rugalmasabb lehet a magyar munkapiac, a munkaerő-kölcsönzés viszont az EU-s jogharmonizáció miatt szigorodik. A kör azonban még nem zárult le, bőven marad az őszi ülésszakra is. Ezek közül a legfontosabb a Munka Törvénykönyvének kisvállalkozásokra kedvező differenciálása lehet, ami minden programban fontos elem. A tervek szóltak arról, hogy a kkv-knál egyszerűbb lenne a felmondás, megállapodás alapján eltérhetnének a Munka Törvénykönyvétől és auditor alkalmazásával megúszhatnák a munkaügyi ellenőrzéseket.
