A nehéz gazdasági helyzetben felértékelődik az értékesítők szerepe a vállalatoknál. A turbulens gazdasági helyzetre a cégek logikus válasza a sales csapat erősítése.
Úgy tudni, a kölcsönzött munkaerőt érinti a leépítés, többnyire vendégmunkásokat rúgtak ki, de akadtak köztük magyarok is.
A magyar munkások többsége nem tart attól, hogy a vendégmunkások elveszik a munkájukat, de az igaz, hogy a külföldieket nehezebb kirúgni, mint a hazai melósokat.
Nincs egyeztetés a kormány és a versenyszféra között az évközi minimálbér emelésről, és nem is valószínű, hogy ez be fog következni - mondta a Pénzcentrumnak Gazsi Attila.
A Pensum Group Nyrt. Igazgatóságának tagja a Pénzcentrumnak adott interjúban beszélt arról is, hogy véleménye szerint a hazai bérek előbb-utóbb el fogják érni az EU-átlagot.
A megújult felnőttképzési rendszer hiányszakmák sorát kínálja, de kérdés, hogy lesz -e elegendő munkaerő a betöltésükhöz.
A Prohuman csoport ügyvezető igazgatója a Pénzcentrumnak adott interjújában arról beszélt, 2023-ban leginkább a hiányszakmákban készülnek béremelésre a munkaadók.
Nagy kihívást jelent a magyarországi cégeknek a munkaerőhiány, ami a gazdaság teljesítőképességét is hátráltatja.
Jelentősen megnőtt a kereslet az év elejétől kezdve a kölcsönzött fizikai munkaerő iránt, és minden, speciálisabb szaktudást igénylő pozíció esetében munkaerő-hiány van.
Kölcsönzött munkaerőnek lenni, már rég nem azt jelenti mint 20 évvel ezelőtt. Manapság a rugalmasság szinte aranyat ér, így ez a foglalkoztatási forma egyre inkább felértékelődik, pláne egy olyan tartósan bizonytalan helyzetben, mint amilyen a mostani is. Egyre több fehérgalléros munkavállaló dolgozik kölcsönzöttként, sőt ma már az egészen fiatalok is egyre korábban kezdenek el kacsingatni a munkaerőpiac irányába: az elmúlt évek során egyre gyakoribb jelenség, hogy 16 éves életkorukat betöltő fiatalok dolgozni kezdenek. Ez a trend minden évben erősödött - mondta el a Pénzcentrumnak Pataki Zoltán, az euJobs HR-Group alapító tulajdonosa. Interjú.
Ezt minden munkavállalónak is érdemes tudnia.
Általában a minimálbér kerül előtérbe az éves bérmegállapodások kapcsán, azonban a Prohuman becslése szerint Magyarországon jelenleg a garantált bérminimum nagyjából kétszer annyi ember pénztárcáját érintheti közvetlenül, mint a minimálbér.
Az utóbbi években sokat tisztult a piac. A munkaerő-kölcsönzés mellett egyre többször klasszikus munkaerő-közvetítőként lépnek fel a kölcsönzésre szakosodott cégek, és nőtt a fehérgalléros pozíciókat érintő megbízások száma is.
Nyár végétől újra fellendült a külföldi kölcsönzött munkaerő iránti igény az ügyfelek között. A járványhelyzet megkövetelte biztonsági intézkedések terheit a közvetítő és az alkalmazói oldal megosztja, így az ellátási láncok fenntartása úgy tud megvalósulni, hogy nem növeli a vírus terjedésének kockázatát.
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre.
Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel. Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.
Reagált a szakszervezeti vádakra a makói Continental gumigyár. Pár napja a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség kifogásolta az üzemben tapasztalható körülményeket, illetve a munkaszerződések megszüntetésének körülményeit.
Rengeteg munkavállalóra lenne szüksége az országnak, az üres álláshelyek száma folyamatosan növekszik. Heteken belül többszáz ezer potenciális munkaerő szabadul fel, akiket csak meg kell szólítani és beterelni a megfelelő helyre. De vajon nekik is megéri?
Többek között takarítókat, felszolgálókat és konyhai kisegítőket is keres egy vállalat, amely jellemzően négy-ötcsillagos hazai hoteleknek nyújt szolgáltatást. Szállást háromcsillagos budapesti hotelben biztosítanak, a nettó fizetés 145-200 ezer forint.
Vezetőket is foglalkoztatnak kölcsönzéses formában.
