A svéd, finn, spanyol, osztrák, dán és ír fizetések több mint a duplái a magyar béreknek. A holland, német és luxembourgi tanári fizetés pedig több mint háromszorosa a hazainak. Az óvodapedagógusok esetében sem jobb a helyzetük a magyar dolgozóknak, mint az EU más országaiban, sőt.
A munkaerőpiaci problémák mára az egész országot átitatták; nem véletlenül látja úgy ma 10-ből 7 cégvezető, hogy a helyzet már akadályozza a cég növekedését - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Martis István. A Profession.hu vezérigazgatójával, a munkaerőpiaci trendek mellett, a kirakatba rakott bérekről, a magyar tehetségek elvándorlásáról, az egyetemi diplomák létjogosultságáról, illetve a robotizációról és digitalizációról beszélgettünk.
Egyre jobban fizetik a kétkezi munkát, sok helyen ma már a szakképzettség sem fontos: a cégek tárt karokkal várják a dolgozni, tanulni, fejlődni vágyó lelkes magyar munkaerőt.
Megnyújtotta eladóinak munkaidő skáláját az Aldi: ebből is látszik, egyre nagyobb szükség van az eladókra. A legrövidebb heti munkaidő boltjaiban 10 óra, aminek napi átlaga 2 óra, de van már 40 órás munkarend is: eddig egyik sem volt nála. A Lidlnél pedig nem találtuk a régebbi 3 órás részmunkaidőt. Ennek ellenére összességében elmondható, hogy csökkent a részmunkaidősök száma a boltokban statisztika szerint.
Egyre több területen nő a hiányszakmák száma. Az idei első fél évben nagy a visszaesés a kiskereskedelemben, de az építőiparban és a gyártósoroknál is egyre nagyobb gondot jelent a munkaerőhiány.
Egyre szorongatóbb a munkaerőhiány az építőiparban, ma már szinte lehetetlen festőt, burkolót találni. Ezzel párhuzamosan egyre több olyan reklámba futunk bele, amelyben a festékgyártók arra buzdítanak, hogy saját magunk fessük ki otthonainkat. De vajon jó ötlet? Tűzoltás vagy tartós és jó eredményt is hozhat akár? A szakemberek szerint például nem, és adott esetben többet árthatunk vele, mint nyerünk.
Óriási hiány van bolti eladókból, nem csak a nagy kereskedelmi láncok árulják el, mennyit kínálnak dolgozóinak, hanem Norbi termékeit áruló üzletek üzemeltetői is nyíltan kezelik a fizetéseket, amelyek azonban messze elmaradnak az átlagkeresettől.
Csaknem 1700 pedagógust keresnek országszerte. Az Emmi szerint ez "természetes" nyári jelenség, őszre rendeződni fog a helyzet. A szakszervezet nem ennyire bizakodó: szerintük ma átlagosan 70 pedagógusnak kell elvégeznie 100 munkáját.
Több ezer pedagógusra lenne szükség jelenleg is az iskolákban, másfél héttel az iskolakezdés előtt: a fővárosban és Pest megyében van a legnagyobb munkaerőhiány. A keresett szakok közül kiemelkedik az angol és a német, a testnevelés, de az örök hiányszakmák a fizika-kémia szak is. Rengeteg gyógypedagógusi hely szintén betöltetlen.
A kaposvári Szabó Fogaskerékgyártó Kft. 1976-ban alakult. Eleinte alapvetően mezőgazdasági gépipari termékekhez gyártottak fogaskereket, majd a kor kihívásaihoz igazodva fejlődtek.
A legtöbb szezonálisan munkát vállaló a mezőgazdaságban, a turizmusban és a vendéglátásban dolgozik. Ezekben a szektorokban ebben az időszakban évről-évre égető munkaerőhiány lép fel, megoldást csak nagy nehezen, vagy egyáltalán nem találni.
Nem csak pékekből, ápolókból, szobafestőkből, de a benzinkutasokból is egyre nagyobb a hiány itthon, nem csoda, hogy kilőttek a kútkezelői fizetések. Ám hiába a kiemelkedő bérezés, Ausztriában még mindig kétszer-háromszor többet keresnek - és akkor a borravalóról még szó sem esett.
A Közszféra Állásportáljának adatai szerint 803 aktuális álláshirdetés található óvodapedagógusok számára - melyek között 64 olyan intézmény van, ahol több óvónőt is keresnek, kettőt, hármat, de nem ritka, hogy 5-öt is. Az óvodába beíratott gyermekek száma 326,6 ezer fő volt, számuk 3,8 ezer fővel több az előző nevelési évinél.
A nyári idény elején minden korábbinál jobban láthatóvá vált a már évek óta jellemző, mintegy 30 százalékosra becsült munkaerőhiány. Amennyiben az év végéig döntés születik, a 2001 óta érvényben lévő ágazati kollektív szerződés kibővítésével rögzítenék a garantált bérkiegészítést.
Egyik nap arra ébredtek, szálló lett a társasház.
A munkaerő szempontjából egyetlen hazai cég sincs könnyű helyzetben, az Auchan üzleteiből például az állomány 7 százaléka hiányzik. Ám ahelyett, hogy beszállna kiskereskedelmi szektorban dúló licitháborúba, inkább a meglévő dogozók megtartására koncentrál, HR szempontból hosszú távon ezt tartják a cég legfontosabb feladatának. A Pénzcentrum HRcentrum rovatának kérdéseire Széll Hajnalka, az Auchan Magyarország Kft. HR-igazgatója válaszolt, aki azt is elárulta, több millió forintot fektetnek saját munkavállalóikba: egy náluk dolgozó pénztár hostess jelentkezhet akár központi asszisztensi pozícióra, de szakmát is tanulhat, lehet pék, karbantartó, biztonsági őr vagy targoncás. A bérekkel kapcsolatban pedig elárulta, menynit keresnek az árukiszállítók.
A fokozódó munkaerőhiány miatt manapság már nyáron sem húzza be a féket a piac: nincs megállás, pörögnek az állások, a cégek aktívan keresik a munkaerőt. Erős nyárnak ígérkezik az idei is. Korábban talán valós félelem lehetett álláskeresői oldalról, hogy a nyári munkába állással kezdődő - jellemzően 3 hónapos - próbaidő keresztülhúzza a nyaralási elképzeléseket, a tudatosabb cégek a jó munkaerő megszerzése érdekében ma már flexibilisek ebben a kérdésben is.
A KSH adatai szerint az 5 százalék körüli a szakemberekhiány a magyar egészségügyben, viszont a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése szerint ennél kétszer-háromszor több: az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozói álláshelyeknek pedig a 3,4 százaléka betöltetlen.
Mezőberény polgármestere bejelentette: augusztustól úgy próbálják az ügyeleti orvoshiányát enyhíteni, hogy egy mentőtisztet alkalmaznak.
Diákként idén nyáron csak az nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, aki nem akar. Óriási szükség van a nyugdíjasokra és a legfiatalabb generációra is. A Pénzcentrum kiderítette, mennyit kereshetnek a diákok óránként, ha például egy élelmiszer áruházba mennek el dolgozni a nyáron.
