Pillanatok alatt robbanhat be a munkaerőhiány: ezekben a szektorokban lehet kritikus a helyzet
A vírushelyzet enyhülésével gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon.
A vírushelyzet enyhülésével gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon.
A HR-szakértők szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén: sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, és olyan is akad bőven, aki az utolsó pillanatban gondolja meg magát és mondja le a munkát. Hiába hinnénk, hogy a pandémia képes volt változtatni ezen a helyzeten, a tapasztalat nem ezt mutatja. Van még hová fejlődnünk nekünk, magyaroknak.
7,3%-on áll a munkanélküliségi ráta az EU-tagállamokban.
Évről évre duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, és 50 év felett bizonyítottan sokkal nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon még akkor is, ha az ember rendelkezik hasznos és keresett tudással. Hiába jár bizonyítottan hosszú távon gazdasági előnyökkel az X generáció alkalmazása, a cégek jelentős része még mindig versenyhátrányként értékeli a jelenlétüket. Máig sok az alaptalan sztereotípia a tapasztaltabb, 45-50 feletti munkavállalók kapcsán: hogy ennek mi az oka, és mit lehet tenni ellene, arról Kudari Nóra, az IVSZ szakértője beszélt a Pénzcentrumnak, de egy friss munkaerőpiaci felmérés eredményi kapcsán kitért arra is, egészen pontosan milyen gyakorlati előnyökkel jár a foglalkoztatásuk. Interjú.
A koronavírus a vállalatok 38 százalékában felgyorsította a digitalizáció folyamatát, ami együtt járt a munkaerő iránti igények növekedésével is - derült ki egy 40 ország 26 ezer munkáltatója körében végzett felméréséről.
Előzetes számítások szerint 5500 szakképzett dolgozó tűnt el hétfőn éjjel a magyar egészségügyből. A legtöbben éppen azokról a területekről távozhattak, ahol a legnagyobb terhelésnek voltak kitéve.
Szép lassan kúszhatnak fel az árak.
Általánosságban elmondható, hogy bizonytalanul érzik magukat a magyar dolgozók, ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy az elmúlt hónapokban komolyabb romlás nem tapasztalható a saját egzisztenciális helyzetük megítélésével kapcsolatban. A bizonytalansággal párhuzamosan a munkavállalók erősödő motivációját jelzi többek között, hogy az előző évhez képest több mint kétszer annyian lennének hajlandóak akár a saját költségükön is továbbképezni magukat, illetve a válaszadók kétharmada hajlandó lenne a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, derül ki egy friss kutatásból.
2020 egyáltalán nem egy szokványos év volt a munkaerőpiacon, és még csak véletlenül sem az történt, amire számítottunk. Sőt. Épp az ellenkezője. Összeszedtük a legfontosabb változásokat, szakember segítségével elemeztük az évet, majd arra a kérdésre is megkerestük a választ, mi vár ránk jövőre munkafronton.
A KSH legfrissebb adataiból tudjuk, hogy júniusban 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek a koronavírus-járvány első hullámának a végén, és úgy tűnik, a második hullám sem kímélte a munkaerőpiacot: tömegesen szabadult fel munkaerő, akiknek egy jelentős része azonnal el szeretne helyezkedni, akár egy számára teljesen új területen is. De vajon kiknek van esélye kitűnni a tömegből? A cégek HR-eseihez beérkező önéletrajzok nagy része mind a mai napig sablonos és unalmas, holott némi időráfordítással, és egy csepp kreativitással sokkal előbb megakadna rajtunk a szeme a toborzóknak. Hiába öntudatosabbak a mai munkavállalók, mint akár csak három évvel ezelőtt, ha ez nem tudják megfelelően kidomborítani, akkor elvesznek a tömegben. Csenteri-Dénes Ildikó, HR coach konkrétan megmutatja, hogy kell kinéznie egy jó CV-nek 2020-ban.
Békeidőben, de még a járványhelyzetben is komoly gondot okozhat a magyar vállalatoknak a fluktuáció: ahogy az elmúlt pár évben, úgy 2020-ban is a megtartás a HR egyik legfőbb feladata, hiszen a keresett, jó szakemberekre minden időben nagy szükség van. Abban minden HR-es egyetért, hogy a kollégák megtartásának számos fontos eleme van, mint például a kölcsönös bizalom, a világos célok, a közös tanulás, fejlődés, de legalább ennyire lényeges eleme, a jól funkcionáló közösség, amelynek van egy közös célja - az sem baj, ha ez nem kapcsolódik szorosan a tevékenységi körhöz, sőt, olykor épp ez a lényege. A jótékonysági kapcsolatok azért is fontosak, hiszen valójában a "közös célok és értékek kötnek össze egy csapatot" - mondta el a Pénzcentrumnak Balogh Zsolt, annak Liferay Hungary-nek az ügyvezetője, akik számára a "Legjobb együttműködés" kategóriájának díját ítélték oda az InDaHouse Hungary Egyesület több éves anyagi és önkéntes hozzájárulásáért.
Munkahelyet váltani ilyen bizonytalan időkben talán nem a legjobb ötlet, kivéve ha az ember tényleg rá van kényszerítve. Mindenesetre érdemes tudni, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci megtorpanás már nem tart sokáig - legalábbis a szakértők szerint. Aki már nagyon kényelmetlenül érzi magát a mostani helyén, de kitart még egy kevés ideig, annak kellemes meglepetéseket tartogathat a pandémia utáni időszak.
Egyre több tesztre, és tesztelőre van szükség.
A magyar gazdaságot sújtó súlyos munkaerőhiánynak vége, bár időről időre jelentkeznek olyan szektorok, melyek küszködnek, egyelőre azonban nem látni, mennyire tartós állapot ez. Tény, hogy vannak még tartalékok a magyar társadalomban, például a megváltozott munkaképességűek, akiknek a foglalkoztatottsági rátájuk szinte kétségbeejtően alacsony, holott egy nagyvállalat számára számos előnye lehet, ha mmk-st foglalkoztat.
A munkaerőhiány luxusa megszűnt.
A nyári szabadságolások után az ősz hagyományosan aktív időszak a munkaerőpiacon: a szeptember általában az egyik legerősebb hónap toborzási szempontból. Mivel azonban az idei év egyáltalán nem mondható hagyományosnak, így az álláskeresés is nagyobb kihívásnak tűnhet. Milyen esélyei lehetnek egy álláskeresőnek 2020 őszén? Hol keresnek leginkább munkavállalókat, és milyen pozíciókra jelentkeznek a legtöbben? Így látják a helyzetet a szakértők.
Éppen ezért egyre nagyobb arányban próbálják kiváltani a gazdák az élő munkát.
A koronavírus világjárvány első hullámakor, a gazdaság lefékezésekor a hazai cégek első körben az atipikus keretek között foglalkoztatottaktól váltak meg, azaz a kölcsönzött munkaerőtől, a diákoktól és főként veszélyeztetettségül miatt a nyugdíjas munkavállalóktól. Most, a második hullám közepén arra voltunk kíváncsiak, hogy el tudnak-e helyezkedni, illetve, hogy hosszú távon milyen órabérekre számíthat az a nyugdíjas, aki idős fejjel munkába áll. Fontos azonban tudni a bérezések kapcsán azt, hogy elsősorban ez egy kiegészítő lehetőség a nyugdíj mellett, és nem elsődleges megélhetési forrás - mondta el a Pénzcentrumnak Dolgos Attila, a a KÖZÉSZ, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek alelnöke, ám véleménye szerint nőhetnek ennek a szektornak is a bérei a jövőben.
Jelenleg ugyan még bizonytalan a helyzet a hazai munkaerőpiacon, hosszú távon (feltéve ha lesz Covid-19 vakcina) megoldódhatnak a mostani problémák, sőt, ismét munkaerőhiányos állapot léphet fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a demográfiai helyzet nem változott: még mindig többen lépnek ki a piacról, mint ahányan érkeznek oda. Az atipikus foglalkoztatási formák, mint amilyen a nyugdíjas- vagy diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás is, használható megoldáts jelenthet a folyton változó gazdasági környezetben, mint amilyen a mostani is. De vajon jelenleg szükségük van-e a magyar munkaadóknak diákokra, és ha igen, mekkora bért tudnak nekik ajánlani - ennek járt utána a Pénzcentrum, megszólaltatva a legnagyobb piaci szereplők közül hármat.