A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben.
Sok helyről hallhattuk a pandémia okozta egészségügyi veszélyhelyzet alatt, hogy a világunk már soha nem lesz ugyanaz a hely, mint a vírus előtt volt, és sokak szerint már dolgozni sem úgy fogunk, mint azelőtt. A kényszer home office alapvetően megváltoztatta a munkába járáshoz való viszonyát nem csak a munkavállalóknak, de a vezetőknek is. Egy a Pénzcentrum által készített home office kutatás rávilágított, hogy a magyarok mi mindent lennének hajlandóak beáldozni azért, hogy többet ne kelljen az iroda falai közt ülniük heti 40 órában.
Magyar munkavállalók tömegei kerülhetnek a napokban, hetekben hirtelen home office-ba. Ez pedig sokaknak okozhat fejtörést, hiszen hazánkban szinte egyáltalán nem része a vállalati kultúrának ez a foglalkoztatási forma. Pánikolni azonban nem kell, szakértők segítségével gyűjtöttük össze ugyanis a legfontosabb tudnivalókat annak érdekében, hogy mindenkinek a lehető legzökkenőmentesebben történjen meg az átállás. Zsákba macska nincs, sokaknak nehezen fog menni, de pikkpakk meg lehet csinálni, csak figyelni kell a kritikus buktatók elkerülésére.
Közvetlenül érinti a magyar cégeket a fenyegetettség.
Az, hogy kinek mennyi végkielégítés jár, elsősorban az befolyásolja, hány éve dolgozik az adott munkahelyen, azt azonban kevesen tudják, hogy a ledolgozott évek után egy, kettő, de akár három havi távolléti díj is megilleti a munkavállalót. Ám vannak bizonyos esetek, amikor egy fillért sem kaphatsz, hiába egyoldalú a felmondás.
Vajon mennyi idő alatt lehet betölteni egy megüresedő állást ma Magyarországon? A legfrissebb adatok szerint a tapasztalt szakértők, vezetők esetében a kiválasztási folyamat akár hosszú hónapokig is eltarthat. Ráadásul, a cégek többségének véleménye szerint ez az idő a jövőben még tovább fog növekedni.
A munkaadók akkor tudják sikeresen bevezetni a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt a munkatársak számára, ha megtalálják azokat az informatikai vagy más egyéb megoldásokat, amelyek segítségével objektívan mérhető a dolgozók teljesítménye.
Pedig elvándorlás csökkentésében és az új munkatársak megtalálásában is segíthet az odafigyelés.
A munkavállaló nem dolgozhat szabadság nélkül, vagy a törvényben meghatározottnál kevesebb szabadsággal. Hogy kinek pontosan mennyi szabadság jár egy évben, legkönnyebben online kalkulátorral ellenőrizheti, melyek megbízhatóan kiszámolják és nem kell a törvényi értelmezéssel bajlódni. De mi van abban az esetben, ha a munkavállaló nem tudja, vagy nem akarja kivenni e neki járó napokat, pénzre válthatja azokat? Ennek járt utána a Pénzcentrum.
Egyre több magyar cég kommunikálja nyíltan a béreket, remélve, hogy így könnyebben megtalálják a hiányzó munkaerőt. Egy friss hirdetésből most azt tudhattuk meg, mennyit keresnek a budapesti 5 csillagos szállodában egy szobalány, egy felszolgáló, vagy éppen egy takarítónő: 170-200 ezer forintot.
Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokban jellemző leginkább. Figyelemre méltó megállapítás, hogy csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket.
Alkalmazkodnia kell a munkavállalóknak.
A munkáltatók csaknem 80 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést. Sok cég a jogszabály nem egyértelmű voltára hivatkozva nem fizeti ki alkalmazottainak még a garantált bérminimumot sem.
Így biztosan nem jársz rosszul.
A családok és a cégek gatyája is rámegy a betegségre.
Csökkentenék az adóterheket is.
Hűtött védőital,plusz pihenőidő - álom csupán?
7 pontban mutatjuk a legfontosabb változásokat.
A jelenlegi 47 százalékról 30-35-re csökkenhetne a közteher mértéke.
A járulékcsökkentésnek a versenyképesség javításával kell összekapcsolódnia.
