15 és 24 év közötti diákok fele, körülbelül 180 ezer fiatal dolgozik vagy munkát vállal még az idén a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége szerint.
A munkaerőhiány nem csak magyar jelenség, a nemzetközi polgári légiközlekedési társaságoknál már több tízezernyi pilóta hiányzik.
Újabb nagyszerű álláslehetőségre bukkantunk, most a legnagyobb videómegosztón jött szembe a hirdetés, tehát már kutatni sem kell utánuk. Magyar üvegipari szakmunkásokat keresnek egy osztrák kisváros családi vállalkozásához 700 ezres fizetésért. De vajon megéri hátra hagyni mindent és mindenkit, és új életet kezdeni 500 kilométerrel távolabb?
Sokféle oka lehet a karrierváltásnak: újabb kihívások keresése, magasabb jövedelem iránti igény, vagy például a harmonikusabb munka-család egyensúly megteremtése. A karrierváltás egy sima munkahelyváltásnál összetettebb kérdés, hiszen ilyenkor szakmát is cserélünk. Mutatjuk, mire érdemes figyelni, ha eldöntötted, állást váltasz.
Nem véletlenül szoktuk mondani: aludj rá egyet.
Jelenleg 30-40 ezer nyugdíjas dolgozik.
Cserébe viszont rengeteget kell dolgozni.
Alig egy hónap, és kezdődik a karácsonyi vásár-szezon. Az interneten egyre több olyan álláshirdetést találni, amelyben a kereskedők nagy erőkkel keresik az eladókat. Így vannak ezzel a kürtőskalács-árusok is. Aki a karácsonyi vásárra elszegődik valamelyik céghez, akár nettó 280 ezret is kereshet egy hónap alatt. A kürtőskalács-sütésben való jártasság és tapasztalat viszont elengedhtetlen.
Egy állásinterjú stresszes: miután órákat vagy inkább napokat töltöttél azzal, hogy önéletrajzokat és motivációs leveleket küldözgetsz, és végül az egyik helyre behívnak, egyrészt megkönnyebbülsz, másrészt szorongsz, el ne rontsd, mert szükséged van az állásra. Aztán egyszer csak jön az e-mail: "Köszönjük, jelentkezését. Tájékoztatjuk, hogy a kiválasztási folyamat eredményét kiértékelve ez alkalommal más jelöltek jutottak tovább". Záporoznak a kérdések a fejedben: mit rontottál el? Legközelebb mire kellene figyelned? Próbálunk ezekre a kérdésekre választ adni.
Pál Évánál mindössze havi 30 ezer forintot hagy meg a végrehajtó, pedig a Neoton Família egykori énekesnője szerint alakulhatott volna úgyis az élete, hogy milliókat keres. Mára viszont csak a hitelcsapda maradt.
Nagyjából 20 ezerre becslik azoknak - elsősorban nőknek - a számát, akik rendszeresen járnak ki Ausztriába, Németországba és más nyugati országokba időseket gondozni. Számuk nagyságrendileg megegyezik a magyar egészségügyből hiányzó ápolónők számával. Az interneten rengeteg olyan álláshirdetést találni, ahol olyan embereket keresnek, akik vállalják, hogy a gondozott házában élve a nap 24 órájában rendelkezésre állnak. Franciaországba, Párizs mellé is keresnek szakembert, a szállásért nem kell fizetni, a fizetés több mint 1600 euró.
Mutatjuk a KSH legfrissebb adatait.
A bérminimumot is emelheti a kormány.
A robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az automatizáció különböző formáinak alkalmazása egyre több iparágban terjed. Ez a folyamat egyrészt egyre több előnnyel jár az azokat alkalmazó vállalatok számára, másrészt egyet jelent számos foglalkozás megszűnésével. Ráadásul nem csak a fizikai munkásokat veszélyezteti az új ipari forradalom; a bankszektor kiválóan példázza ugyanis, hogy sorra veszik át robotok a szellemi munkát végzők feladatait is.
Az is kiderült, szerintük mi játszik leginkább szerepet egészségügyi problémáik kialakulásában.
A foglalkoztatók kétharmadánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket a hatóságok, továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, az ellenőrzött munkavállalók csaknem 12 százaléka így dolgozik.
Az elmúlt években az OECD-tagországok között több olyan is volt, ahol 10-ből 9 állás a főváros régiójában jött létre. Magyarországon nem ilyen egyenlőtlen a helyzet, de nem meglepő módon hazánkban is a lakosság részarányánál jóval nagyobb mértékben jöttek létre új munkahelyek Budapesten.
Meglepő, de nem a fővárosban kell a legtöbbet dolgozni az ingatlanért.
Nem sokat tehetnek a munkavállalók.
A dolgozók megtartása érdekében egyre gyakrabban találkoznak az érdekképviseletek olyan magyar cégekkel, amelyek rendkívüli béremeléseket hajtottak végre 2018-ban - írja a Magyar Idők.
