A táppénz igénylések száma jelentősen nőtt, ennek háttérében állhatnak a koronavírus okozta megbetegedések, az elrendelt karantén, vagy akár az év végi kimerültség is.
Az első lépés megküzdeni azzal a terhes gondolattal, hogy nem tudunk visszatérni a járvány előtti normákhoz. Más emberek, munkatársak, családtagok lettünk. Ebből kifolyólag a munkáltatók előtt álló legnagyobb kihívás talán az, hogy az eddigiektől eltérő, fenntartható rendszert határozzanak meg - mondta el Kisfaludy Lilla munka- és szervezetpszichológiára szakosodott pszichológus a Pénzcentrumnak adott interjújában.
A pandémia első hullámában gyakorlattá vált, hogy a csoportos munkahelyi megfertőződés veszélyének csökkentése érdekében a munkáltatók számos preventív jellegű intézkedést vezettek be. Ide sorolható például a lázmérés vagy a Covid-kitettséget vizsgáló nyilatkozat bekérése. Ezen munkáltatói intézkedések a jövőben elhagyhatóak, amennyiben a munkavállaló a védettségét igazolvánnyal tudja bizonyítani.
Munkaköri kockázat.
Itt vannak a Pénzcentrum friss felmérésének eredményei. Az orvosok, mérnökök, ügyvédek programozók a legelismertebbek, de a legfontosabb munkát a társadalom számára az orvosok, tanárok, ás ápolók végzik. A bankárok, ügyvédek, marketing szakemberek a legtúlfizetettebbek, miközben az ápolók, szociális munkások, tanárok bérezése a legigazságtalanabb...
Nehéz negyedév elé néz a munkaerőpiac szakértők véleménye szerint. A munkanélküliek száma decemberhez mérve 38 ezerrel, tavaly januárhoz képest 54 ezerrel nőtt. A munkanélküliségi ráta 5,0 százalékra emelkedett.
2021. január 1-jétől a nemzetközi szabályozással összhangban változott módszertan szerint 2021 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 537 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest 55 ezer fővel kevesebb. A 2020. november-2021. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 601 ezer fő volt, 26 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakitól. Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.
Vigyázz! Kész! Rajt! Indul a csapat(úrja)építés, ez még csak a kezdet.
Az üzleti utakat is nehezebb megszervezni a Brexit után.
Összeadódott a digitalizáció és a járvány hatása. A boltos alkalmazottakon belül a szakképzett bolti dolgozók száma (akiknek érettségijük nincs, csak szakmai végzettségük) a 2018 évi 108 ezerről 2019-ben 99 ezerre, 2020-ban pedig 91 ezerre, összesen 17 ezerrel csökkent.
A pandémia okozta gazdasági válság első hulláma 2020 márciusában sokkszerűen érte a legtöbb iparágat. A munkaerő-piaci helyzetet jól ismerő, közép és hosszú távú stratégiában gondolkodó megrendelői kör a HR-szakma véleményét is figyelembe véve alakította ki stratégiáját. Elsődlegesen a munkaerő megtartását célzó intézkedéseket, belső átszervezéseket - oktatás, átképzés - hajtottak végre, amikor már ez is kevésnek bizonyult, következő intézkedésként fizetett szabadságok kiadásával, a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapokkal, állásidővel próbálták a veszteségeiket minimalizálni.
A lakásfelújítások nagy részében még mindig nem kötnek szerződést: ezen a helyzeten sokat javíthat az állami támogatási program, amelyben a visszatérítés feltétele az írásos szerződés és tételes megállapodás az elvégzendő feladatokról, valamint az, hogy a pénzek számlán keresztül mozogjanak.
Új eszközt vethet be márciustól a hatóság. A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok ellenőrzése rugalmasabbá és hatékonyabbá válik. A jogszabályváltozások alapján a jövőben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság visszamenőlegesen biztosíthatja a bejelentés nélküli foglalkoztatásból elmaradt munkáltatói befizetéseket.
Már látható, hogy 2021-ben a munkáltatóknak rengeteg kihívással kell szembenézniük: 44 százalékuk létszámnövekedéssel számol, viszont még kialakulóban van az új rend, a távmunkához való hozzáállás, az iroda új szerepkörei, és a dolgozói teljesítmény maximalizálásának kérdése.
Itt a friss előrejelzés a techpiacról.
A koronavírus-járvány az egész világon hatalmas változásokat idézett elő a munkaerőpiacon 2020-ban, a vállalatoknak ugyanis rendkívül gyorsan kellett alkalmazkodniuk a megváltozott munkafeltételekhez és a fizikai távolságtartás új szabályaihoz. A McKinsey Global Institute legújabb tanulmánya arra a kérdésre kereste a választ, melyek lesznek a pandémiának a munka világára kifejtett hosszú távú hatásai.
A világ legnagyobb munkaerő-toborzással és kiválasztással foglalkozó vállalatcsoportja minden évben felmérést végez a hazai munkaerőpiac változásairól és az aktuális bérszintekről. Ebből kiderül, hogy hasonlóan a világ más országaihoz a COVID-19 járvány a magyar munkaerőpiacra is jelentős hatással volt, a munkavállalók pedig más szemszögből kezdték vizsgálni karrierútjaikat és munkalehetőségeiket.
A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését.
A kényszerhelyzet alatt a legtöbb munkavállaló bizonyította, hogy ha kell, és a körülmények lehetővé teszik, otthonról is tud dolgozni ugyanolyan hatékonyan, mint az irodából. Ez a felismerés egészen biztosan nem fog nyom nélkül eltűnni, sőt, készülhetünk rá, hogy alapjaiban fogja megváltoztatni a munka világát. Ám hogy a jelenlegi 2 legmarkánsabb irányzat közül, a 3+2+2-es struktúra, illetve a négynapos munkahét közül melyik kerül ki győztesen, egyelőre még rejtély. Megkérdeztük olvasóinkat is, milyen felállásbandolgoznának legszívesebben, és az eredmény kétséget sem hagy maga után.
A kormányhivatalok levélben hívták fel a polgármesterek figyelmét nemrég arra: a jelenlegi szabályok szerint, ha valaki - legfeljebb fél éves megszakításokkal - tíz éve közfoglalkoztatott, akkor így már nem dolgozhat tovább. Az első érintettek július 26-án érhetik el a tíz éves évfordulót.
