A megugró energiaárak miatt az elmúlt hónapokban különösen nagy figyelem hárult az ingatlanok energetikai hatékonyságára.
Kétségtelen tény, hogy nem volt egyszerű évünk. A folyamatos drágulás, illetve az energiaválság miatt bevezetett rezsiköltségek-emelés mind kellemetlen meglepetéseket hoztak az idén.
Közeleg az év vége, ilyenkor pedig nagyon megugrik az érdeklődés a nyugdíjcélú megtakarítások iránt.
Sokakban felmerült a kérdés, hogy mi lesz a lakossági megtakarításokkal. Ennek a kérdésnek jártunk most utána.
Ahogy jön a tél, úgy közeledik a válság is, és nagyon kellemetlen meglepetéseket hozhat magával a globális recesszió.
Ez alapján a magyarok majdnem kétharmada véli úgy, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is lényeges, hogy megtakarítsanak.
Októberig a kitűzött energiahatékonysági cél 112%-ét százalékát sikerült elérni itthon.
A készpénz – bár a tranzakciós célú pénzkereslet részeként egyértelműen visszaszorulóban van – megtakarítási eszközként továbbra is számottevő jelentőséggel bír.
A súlyos gazdasági helyzetben meg kell őrizni a mentális egészségünket is, ám nem mindegy, hogyan tesszük.
Egyre több magyar próbál pénzt spórolni az energiafelhasználás és a fogyasztás csökkentésével, valamint a megfelelő pénzügyi megtakarítások felkutatásával.
Csökkenésnek indultak a reálbérek Magyarországon, és a folyamatos drágulás mellett egyre nehezebb félretenni.
Az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18 060 euró volt, ezzel Magyarország a 29. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
A 20,1%-os infláció a megtakarítások értékét is komolyan csökkentheti.
Az elmúlt hónapokban mindenkinek elkezdett kevesebbet érni a pénze. Éppen ezért összegyűjtöttünk 7+1 tippet, hogy hogyan tudjunk félrerakni a jelenlegi infláció mellett is.
A válaszadóink 53,3 százaléka nem is tud félretenni minden hónapban, 32,4 százalék pedig egyre kevesebbet.
Nőttek a befizetések az önkéntes pénztáraknál 2022 első félévében, azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben ez a lendület nem feltétlen tart ki.
Parragh László egy interjúban bírálta az MNB-t. Az elhangzott megállapításokat a jegybank visszautasította.
30-59 évesek 35 százaléka maximum 1 hónapig tudná fedezni a kiadásait, ha nem jutna fizetéshez. Jelentősen nőtt azok aránya, akik nem tudnak félretenni.
A magyar lakosság több mint harmada kerülne bajba, ha hirtelen kellene finanszírozni egy nagyobb kiadást - derült ki az uniós statisztikai hivatal adataiból.
Nemcsak tudásra, hanem a nehéz helyzetekben megfelelő pénzügyi attitűdre is szükség van ahhoz, hogy valóban válságálló legyen pénzügyi magatartásunk.
