Idén kevesebbet kell dolgozni a lakások egy négyzetméterének áráért, mint az utóbbi 13 évben bármikor. Folyamatosan csökken a magyarországi lakások átlagára, idén pedig emelkedett a reáljövedelem, így a hazai jövedelmekhez képest is olcsóbbá váltak a lakások. Emellett csökkenő hitelkamatok és szélesebb körben elérhető állami támogatások segítik a lakáspiac éledését.
A nyár leggyengébb forgalmával zárta az augusztust a hazai ingatlanpiac; mindössze 7 060 ingatlan adás-vétel bonyolódott Magyarországon.
A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyvvel több meghatározó változás is életbe lép majd az ingók, illetve ingatlanok adásvételi szerződéseivel, így különösen az elővásárlási, a visszavásárlási, valamint a vételi jog gyakorlásával kapcsolatban.
A magyar ingatlanközvetítő szakma is a válság éveit éli.
Lassuló ütemben, de folytatódik az idei forgalomnövekedés az ingatlanpiacon. Az idei májusi adás-vételi mennyiség 3 százalékkal haladja meg az előző havit. Tavaly ugyanekkor, a végtörlesztési hullám lecsengéseként 8184 tranzakció zajlott, két éve pedig hasonló mennyiség, 7437 ingatlan cserélt gazdát. Az idei első öt hónap forgalma 33 224 darab tranzakció, amely a 2011-es évnél csupán 2 százalékkal jobb eredmény - áll a Duna House legfrissebb elemzésében.
Továbbra is erős kínálati piac jellemzi az ingatlanforgalmat, így aki vásárol, remek helyzetben van, könnyen válogathat. Az egyes fővárosi kerületek azonban eltérnek abban, hogy az eladásra kínált ingatlanállomány paraméterei mennyiben hasonlítanak a keresleti igényekhez.
A-tól Zs-ig, a legolcsóbbtól a legdrágábbig, a tanyától a kúriáig - gyakorlatilag mindenre van kereslet a Balaton partján, a kínálatról nem is szólva. A Balaton-parti ingatlanpiacon szembetűnő aktivitás tapasztalható, és ami különösen örvendetes, már vevő is akad. Talán emlékszünk még a pár évvel ezelőtti elkeserítő állapotokra - a sorra záró vendéglátóhelyekre, pangó strandokra és tobzódó "eladó" táblákra, amikor a szűk két hónapot kivéve csaknem megállt az élet a tónál. Úgy tűnik, évről-évre egyre jobban szeretjük a Balatont.
A lakásépítések továbbra is lefelé tartó trendet követnek, így nem meglepő, hogy az összes eladáson belül csökken az új lakások részaránya. A használtlakás piacon stagnáló értékesítési idők, javuló vevői alkupozíciók és némileg csökkenő árak jellemzőek. Idén az állami keresletélénkítő intézkedésektől várhatnánk a csodát, azonban ezek alacsony népszerűségük miatt egyelőre nem tudják hatásukat kifejteni. Az év első három hónapja 2011. azonos időszakában regisztrált 19 500-as forgalmát idézi, a piacon továbbra is demográfiai változások generálják a tranzakciók nagy részét.
A jó idő és a fillérekért kínált nyaralókról szóló hírek a Balaton-partra csalták a vevőket − állítják a Napi Gazdaság által megkérdezett környékbeli ingatlanközvetítők, akik úgy látják, a vélt áresésből sokan szeretnének profitálni, s abban a hiszemben látnak neki a kínálat feltérképezésének, hogy tucatjával válogathatnak a színvonalas, fél áron kínált nyaralók között.
Néhány napja a külföldiek ingatlanszerzését engedélyező hatóságok adatszolgáltatásából arra derült fény, hogy 2010-ben 998, 2011-ben pedig 1069 ingatlan tulajdonjogát szerezte meg 1019, illetve 1120 külföldi állampolgár. Arról azonban nincs statisztika, hogy mennyi adta el, pedig ez adna teljes képet.
A több százezer, külföldön munkát vállaló magyar jelentheti a közeljövőben az egyik kitörési pontot a lakáslízing számára, amely a hitellel ellentétben euróban is elérhető.
A fővárosból az agglomerációból kiköltözők száma folyamatosan csökken, a 2002-es 15 ezer fős negatív be- és kiköltözési mérleg Budapest - Pest megye viszonylatában mára harmadára olvadt. Az agglomeráció ingatlanpiacát az átlagosnál nagyobb, 16-18 százalékos teljes árengedmény, családi házak esetében 10-12 százalékos árcsökkenés és magas értékesítési idő jellemzi. A forgalomban az országos átlagnál valamivel nagyobb visszaesést elszenvedett piacnak nagy szüksége lenne a keresletélénkítő állami intézkedések pozitív hatására, de egyelőre nem látható a trendforduló.
Botrányos alaprajzokkal találkozhat az, aki ingatlanvásárlásra adja a fejét. A hirdetési portálokon megjelenő skiccek többnyire a hazai ingatlanközvetítők hozzánemértéséről tanúskodnak.
A magyar családok nagy része ugyan szeretné, de nem tudja felújítani a lakását, költözésről meg még kevesebben álmodhattak az elmúlt években. A forint lakáshitelek kamatai az egekbe szöktek, kölcsönből lakást venni biztosan nem érte meg. Tavaly azonban három olyan dolog is történt, ami megváltoztathatja ezt a helyzetet: megjelent az új kamattámogatás és a szocpol, valamint a jegybank kamatvágásainak köszönhetően a piaci alapú hitelek is egyre elérhetőbbek. Könnyen lehet, hogy a nyomott lakásárak és az olcsóbb hitelek miatt 2013-ban érdemes házat/lakást venni. De hogyan teremtsük elő rá a pénzt? A Péncentrum.hu a héten több cikkel is segítette, hogy könnyebben eligazodjanak olvasóink a lehetőségek között.
A betétekért alig fizetnek valamit, érdemes tehát újra ingatlant venni befektetési céllal? És mi van, ha azonnal költöznénk, de nincs egy petákunk sem? Örök dilemma a lakás keresők előtt, hogy albérletbe költözzenek vagy próbáljanak maguknak végleges otthont találni. A Pénzcentrum.hu lakásteremtési cikksorozatának második része arra keresi a választ, hogy most érdemes-e ingatlant vásárolni.
A lakásárak az előző évtized első felének szintjére csökkentek, így sokak számára vonzó lehet vásárlásban gondolkodni. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy az új építésű vagy éppen a használt ingatlanok bizonyulnak-e jobb választásnak. Továbbá azt is mérlegelni kell, milyen piaci potenciál rejlik egy felújítandó állapotú ingatlanban. Egy biztos, az állami támogatások térnyerése sokat segíthet a számos eldöntendő kérdésben.
Mit keresnek orosz és szlovák befektetők a budapesti Kazinczy utcában? Hogyan emelkedhettek a válság ellenére a négyzetméterárak a II. kerületi Lövőház utcában? Miért kopott meg a Ráday utca egykor üstökösként ragyogó fénye? Lakáspiaci trendek, folyamatok a városrehabilitáció és az alulról szerveződő társadalmi változások után a fővárosban.
Főszezonnak számít a tavasz az ingatlanpiacon és a bankszektorban is. Az enyhülő időjárás hatására sokan kezdik böngészni az ingatlanhirdetéseket és kezdenek el számolgatni, vajon miből vásárolhatják meg álmaik otthonát. A nagy roham előtt körbenéztünk az ingatlanpiacon és a pénzintézeteknél is. Arra voltunk kíváncsiak, vajon mivel várják 2013-ban ügyfeleiket.
Csökkenő lakásárak, nagyobb illetékkedvezmény, bővülő állami támogatások, ugyanakkor bizonytalan jövedelmi- és gazdasági kilátások, az átlagosnál magasabb munkanélküliség: pro és kontra érvek az első lakásvásárlásukat fontolgató fiatalok esetében. A döntés nem egyszerű, de első lakást vásárlóként érdemes végiggondolni az opciókat.
Továbbra is a szezonnak és az elmúlt 4 évnek megfelelően alakul az idei ingatlanpiaci forgalom. Tavaly februárban ugyan 31 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát, de ez az időszak rendkívülinek volt mondható, ugyanis a végtörlesztés okozta felfokozott vevői aktivitás és a befektetői hullám még éreztette a hatását. A hasonlóan induló 2011-es évvel viszont már jól összevethető az idei adat, 2 éve ugyanekkor csupán 1,3 százalékkal volt csendesebb a piac és az első két hónap is csak 2,7 százalékkal volt mérsékeltebb az ideinél. A kereslet alakulása is sokkal inkább hasonlít a 2011-es adatokra, mint a tavalyiakéra. A 71 százalékpontos februári érték alacsonynak mondható, 2012-ben (decembert leszámítva) ennél csak magasabb intenzitást lehetett kimutatni.
