Mi kell ahhoz, hogy egy hazai topmenedzser nemzetközi vezető pozícióba lépjen tovább? Milyen hasonló - és eltérő - karrierutakkal találkozhatunk?
Azon honfitársaink, akik a koronavírus miatt arra kényszerültek, hogy külföldről hazajöjjenek és itthon vészeljék át ezt a helyzetet, most újra megjelentek a külföldi munkaerőpiacon.
2021-ben ismét megszámlálhatatlan magyar diák várja azt, hogy szeptembertől a világ valamelyik külföldi egyetemén folytassa tovább tanulmányait. De mi motiválja ezeket a fiatalokat?
Több mint 20 százalékkal többen jelentkeztek az idei évi nyári táborokba, mint tavaly, és egyre nagyobb arányban vannak közöttük külföldön élő magyarok gyermekei.
Nem csak mi járunk rosszul, de mi nagyon.
Legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20-39 év közötti nőtlen férfiak terveznek külföldi munkavállalást, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felméréséből.
Már majdnem 70 százalékos a foglalkoztatottság.
Semmi sem szegi a magyarok kedvét: továbbra is sokan döntenek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét. A magasabb fizetések mellett csábító az is, hogy sok helyen nem számít, van-e valakinek végzettsége, a munkatapasztalat a mérvadó. Nyelvtudás nélkül viszont esély sincs elhelyezkedni.
Már biztosra vehető, hogy csökken a magyarok családi pótléka Ausztriában. Ragaszkodik ugyanis a nem Ausztriában élő gyerekek után fizetett családtámogatási járulékok csökkentéséhez az osztrák kormány, még akkor is, ha az esetleg kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után Brüsszellel szemben.
Mindez nem álom, de azért nyugaton sincs kolbászból a kerítés.
Letelepedett státuszért kell majd folyamodniuk.
Már házvezetőnőt sem egyszerű találni?
Úgy látszik szívesen látnak minket.
