Felemás hírek érkeztek a koronavírus-járványról: ez most a helyzet
Ilyen is, olyan is.
Ilyen is, olyan is.
De már lassul a kór terjedése.
Amikor munkakeresés közben több hirdetésbe is belefutunk, amelyet ugyanaz a cég adott fel, akkor kézenfekvőnek tűnhet, hogy az összesre, azaz a legtöbbre beadjuk az önéletrajzot. Ám ez a stratégia sokszor inkább árt, mint használ. A HR-szakemberek szerint óvatosan kell kezelni ezt a helyzetet, mert könnyű átlépni azt a határt, amikor már nem érdeklődést, hanem kétségbeesést sugallunk a hirdető vállalat felé.
Elkeserítő.
Egy elszomorító európai felmérés szerint, mi, magyarok egy 10-es skálán csupán 5,5-en vagyunk elégedettek az anyagi helyzetünkkel, és pusztán 6,5-en összességében az életünkkel. Mind a két adat az EU sereghajtóihoz sorol bennünket, óriási mértékben vagyunk például elmaradva az osztrákoktól, de még az átlagos román állampolgár is jobban érzi magát a bőrében és elégedettebb a pénzügyi helyzetével, mint egy magyar.
Már-már lehetetlen.
Egyre több ultravagyonos ember él a földön.
Eltűnik a sarkvidéki jég, óriási mennyiségű szén-dioxid fog a légkörbe szivárogni az olvadó talajból, európai országok kerülnek víz alá.
Az Európai Unióban a legtöbb részmunkaidős dolgozó azért vállal munkát ebben a formában, mert egyszerűen nem talál teljes munkaidős állást. Sokan vannak persze azok is, akik azért "kényszerülnek" ebbe a foglalkoztatási formába, mert gyereket nevelnek vagy munkaképtelen felnőttet gondoznak. Magyarországon azonban EU-átlag alatti azon részmunkaidős alkalmazottak aránya, akik azért dolgoznak így, mert mást nem találnak.
Egyre több gondot okoznak a villámcsapások.
Nem semmi.
2018-ban az Európai Unión belül Magyarországon relatíve magas volt a belföldön ingázó munkavállalók aránya. A legtöbb hazai munkavállaló közül a közép-dunántúli régióból jártak a legtöbben egy másik magyar régióba dolgozni, míg a nyugat-dunántúliból a legkevesebben. Arányait tekintve a két hazai véglet között majdnem négyszeres volt az eltérés.
Van, ami sokkal drágább most, mint tavaly.
Hoppá-hoppá.
Az OECD-térség közepes jövedelmű háztartásainak közel felének komoly anyagi nehézségei vannak hónap végére. Magyarországon azonban ennél jóval brutálisabb a helyzet, az OECD felmérése szerint a hazai középosztály 78,5 százaléka vallja azt, hogy küzdenie kell azért, hogy valahogy pluszba jöjjön ki hó végére. A környező országok közül Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában is jobb a helyzet. Utóbbival összehasonlítva ráadásul bődületes a különbség is, nyugati szomszédunknál ugyanis harmadannyi középosztálybeli szenved az anyagiakkal, mint nálunk.
Rekordalacsony, mindeössze 2 943 forint volt a cégek egyetlen munkaórára eső bérköltsége Magyarországon 2018-ban. Ezzel az EU negyedik legolcsóbb országa voltunk, mögöttünk sorrendben már csak Litvánia, Románia és Bulgária tanyázott. A különbségek ráadásul bődületesen nagyok az Európai Unióban, az éllovasoknál egyetlen munkaóra bérköltsége ugyanis 4-5-ször magasabb, mint hazánkban.
Ezek az okai.
Jelentést tettek a biztosítók.
Az EU-átlagtól épphogy, de elmaradunk.