Mutatjuk, mi minden változott július 1-től: rengeteg magyart érint
Idén különösen sok a változás.
Idén különösen sok a változás.
Érdekes kutatás látott napvilágot.
Ennek ellenére nyáron is nagyon pörgött a piac.
Egyre több természeti katasztrófa sújtja hazánkat.
A Pénzcentrum cikke miatt módosíthatják a CSOK-rendeletet.
A bérleti díjak jelentősen emelkedtek az idei évben.
Meglepő adatok a nemzetközi összehasonlításban.
Negyven új irodát nyit 2015 év végéig az Otthon Centrum.
Sok függ a jövőbeli ingatlanárak és bérleti díjak emelkedésétől, illetve a különböző befektetési formák hozamaitól.
Miután a válságot követő évek legalacsonyabb ingatlanpiaci forgalmát zárjuk majd idén és az ingatlanárak sem moccannak már jó ideje, joggal merül fel a kérdés: van-e még lejjebb, vagy épp ellenkezőleg, itt az ideje a fordulópontnak.
A felújított lakás drágább. Ezt a kijelentést egyáltalán nem tartanánk felelőtlennek, és sok esetben igaz is, de felújítási költségek érvényesítése a lakáseladás során egy sokkal összetettebb kérdés, mint az elsőre gondolnánk.
Óriási különbség mutatkozik az egyes megyék ingatlanpiacának tavalyi teljesítménye között - derül ki az OTP Értéktérkép megyei ingatlanpiaci elemzéséből. Bács-Kiskunban és Győr-Moson-Sopron megyében egyebek mellett az autóipari beruházások pezsdítették fel a piacot, Somogyban és Veszprémben a balatoni ingatlanok húzták fel az átlagárat, Nógrádból viszont gyakorlatilag eltűntek a vásárlók, de nagyot esett Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is a kereslet.
A végtörlesztés kiváló hívó szó volt az ingatlan befektetők számára, hiszen a rövid határidő és az árfolyam-különbözet által biztosított mozgástér azt feltételezte, hogy az amúgy is alacsony ingatlanárak ebben a pár hónapban még kedvezőbben alakulhatnak. A befektetők jöttek, de az árak mégsem estek akkorát.
Árzuhanás, forgalomcsökkenés, bedőlő hitelek, és befagyás várhat a hazai lakáspiacra, ha bedől az euró. Az elemzők szerint a hazai lakáspiacnak mégis az árt leginkább, ha az eurózóna megszűnését latolgatjuk. Egyes befektetők számára persze létezhetnek biztonságosnak számító termékek, de nagy többségében az átlagos lakások tulajdonosai biztosan megszenvednék a közös pénz halálát, kivéve, ha nincs hitelük, és belátható időn belül nem akarnak költözni. Õket majd valami más, például az infláció várható növekedése fogja zavarni.
A devizaárfolyamok a történelmi csúcsokat közelítik, az országot leminősítették, várható az alapkamat emelése. Mindezek természetesen a lakáshiteles családokat is nagyon érzékenyen érintik. A jelenlegi helyzetből nézve gondolhatjuk, hogy rossz döntés volt a devizahitelből finanszírozott lakásvásárlás. Utólag könnyű okosnak lenni - tartja a mondás, és a válság előtti lakáspiaci viszonyokat vizsgálva ez igazolódni is látszik, mivel akkor nem tűnhetett egyértelműen rossz döntésnek a lakásvásárlás devizahitelből, derül ki az Otthon Centrum legújabb tanulmányából.
Ingatlanba fektetni ma is jó döntés, főleg, ha elég gyors a befektető és kap szakmai segítséget is.
Az ingatlanpiacra is átgyűrűző válság hatására gyakorta eladhatatlanok hazánkban az ingatlanok. Ezzel a problémával küzd Villási Gyula is, aki hosszú ideje nem tud megszabadulni 100 milliós családi házától. Az élelmes tulajdonost nem kell azonban félteni, hihetetlen ötlettel állt elő. Úgy döntött versenyt hirdet, amelynek győztese kevesebb mint félmillió forintért megnyerheti a méregdrága ingatlant.
322 ezer négyzetkilométeres területével és közel 40 millió lakosával Lengyelország a visegrádi négyek legnagyobb és legnépesebb tagja. Az országban - hazánkat évekkel megelőzve - már a 90-es évek végén elindult a lakossági devizahitelezés, amely azóta is válságmentesen működik. A devizahitelek gyors térnyerését jól tükrözi, hogy a válság kezdetekor már a lakossági hitelek kétharmadát külföldi devizában tartották nyilván, jelenleg már csak a háztartások harmada rendelkezik devizahitellel.