Bár az eurózóna inflációja lassulni látszik, de a szakértők szerint ennek ellenére még 2025-ben is a jegybanki cél felett lesz majd az áremelkedés mértéke.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint a januári 25,7 százalék volt nagy valószínűséggel az infláció csúcsa, azonban az alapkamat csökkentése nincsen jelenleg tervben.
Lassulás következhet az inflációban, a ma bejelentett, januári 25,7 százalékos adat a tetőpont a várakozások szerint.
Tovább folytatódott az árak drágulása Magyarországon. És bár az élelmiszerek árának drágulása összességében csökken, a csúcsdrágulóké tovább emelkedett.
A jegybanki döntéshozók egybehangzóan úgy vélik, hogy az infláció csökkenése a második negyedévben felgyorsul és az év végére újra egyszámjegyű tartományba kerül.
Egyre nagyobb gondot okoz a cégeknek az infláció és az energiaköltségek folyamatos emelkedése.
Bőven találni olyan élelmiszereket, amiknek az ára legalább 50 százalékkal emelkedett.
Harmadik hónapja lassul az infláció az eurózónában. A friss adatok szerint januárban 8,5 százalékos drágulás volt, ami majdnem egy százalékkal kevesebb a decemberi adatnál.
Januárban meghaladhatja a 25 százalékot az infláció Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint. A GKI szerint az árak a jövőben is emelkedni fognak.
2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, az éves átlag pedig 17,5 százalék körül várható.
Hiába nőttek az elmúlt fél évtizedben magasan a keresetek Magyarországon, 2022-ben annyira eldurrant az infláció, hogy jóval kevesebb élelmiszert tudunk vásárolni.
Tovább emelkedtek az élelmiszerek árai Magyarországon, és az Eurostat adatai szerint majdnem elérték az 50 százalékos inflációt decemberre.
A legmagasabb infláció decemberben az EU-ban Magyarországon volt, 25,0 százalékos az Eurostat adatai szerint. A KSH 24,5 százalékot mért.
Az Általános Szerződési Feltételekben szerepel, hogy joguk van hozzá, sok magyart mégis váratlanul érhet.
Egy év alatt mind a zsír, mind a kenyér átlagára több mint 100 százalékkal emelkedett Magyarországon.
Indulásakor még jogosan kapta meg a szuperállampapír nevet a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), de mostanra változott a helyzet.
A 2022. évi infláció 12 hónap alatt átlagosan 14,5 százalék volt, azonban a nyugdíjasokra 15,2 százalékos drágulás hatott.
Közös kutatást indít a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem, melynek keretei között végső fogyasztókat kérdezünk meg, szerintük, mely élelmiszerlánc üzletei a legolcsóbbak.
A bérek reálértéke lassan azon a szinten van, amitől már több magyar munkavállaló is egyre szegényebbnek érezheti magát.
A vártnál nagyobb mértékben csökkent decemberben az infláció az euróövezetben éves szinten, tovább távolodva az októberi rekordszinttől
