Letarolta a magyar boltokat az infláció: hiába a horror árak, így is veszteségesek a kiskereskedők
Sok vállalkozásnak csökkent a nyeresége, vagy lett veszteséges az elszálló értékesítési árak ellenére is.
Sok vállalkozásnak csökkent a nyeresége, vagy lett veszteséges az elszálló értékesítési árak ellenére is.
Bár fokozatosan enyhül az infláció, még így is a legdurvább a kontinensen, és nem látszik a kiút.
A harmincas, negyvenes, ötvenes éveikben járó magyar vásárlók döntéseit immáron alapvetően befolyásolja az infláció.
Mivel még mindig nem akar csökkenni a fogyasztói árindex, az egyik szakszervezeti vezető arra számít, hogy automatikusan minimálbér-emelés történik.
Mialatt áprilisban az infláció éves szintre vetítve 8,1 százalék volt uniós átlagban, Magyarországon ennél háromszor nagyobb.
Éves viszonylatban brutálisan, több mint 120 (!) százalékkal drágult meg a vöröshagyma.
2023. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Hiába a 2022-es gigadrágulással, az élelmiszerek ára még továbbra is emelkedett az Európai Unióban 2023 első negyedévében.
A 27 százalékos nyugdíjasinfláció nem csak a januári emelést, de még a 13. havi nyugdíjat is egy pillanat alatt semmisítette meg.
A hazai élelmiszer infláció még márciusban is 42,6 százalék volt, ami a 19 százalékos Európai Uniós átlaggal összehasonlítva drámaian kiemelkedőnek mondható.
Csaknem húsz százalékkal csökkent a bérek reálértéke idén februárban, ha a szokásos módon az egy évvel korábbival vetjük össze.
Bődületesen kevés teát isznak a magyarok, aminek meghatározó oka lehet a drágulás mértéke.
Mind az egyszerű magyar vásárlók, mind a szakértők egyetértenek abban, hogy a régi, akár két évvel ezelőtt tapasztalt árak már soha nem fognak visszatérni.
A hazai munkavállalók többsége nem kapott fizetésemelést, azonban akik mégis, azoknál a munkáltatók maguktól emelték a béreket az egyre növekvő megélhetési költségek miatt.
Litvániából küldött helyzetjelentést a Pénzcentrum olvasója, aki egy Lidl-ből küldött nekünk pár árat. Mi pedig összehasonlítottuk azokat a hazaiakkal.
Minimálisan lassult csak a fő inflációs mutató, a maginfláció viszont gyorsult. Az idén 18-18,5 százalékos lehet az éves átlagos infláció a mostani kilátások szerint.
Az árháború már a KSH adataiban is feltűnhetett, ugyanis a korábbi csúcsdráguló trappista februárról márciusra már 11 százalékkal olcsóbb lett a boltokban.
Márciusban már 200 ezer eladó vagy kiadó lakást hirdettek meg, ez megfelelő alapot nyújthat egy tartós lakáspiaci élénküléshez.
Márciusban 6,9 százalékra csökkent az infláció az euróövezetben a februári 8,5 százalékról, miután októberben még rekordszinten, 10,6 százalékon állt.
A fundamentális inflációs kilátások az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartását indokolják.