Méghogy 11,7 százalékos infláció: a magyar emberek többség 15 százalék feletti áremelkedést érez
A statisztikainál jóval magasabb inflációt érzékelnek az emberek , különösen az élelmiszerek esetében.
A statisztikainál jóval magasabb inflációt érzékelnek az emberek , különösen az élelmiszerek esetében.
Magyarországon brutálisan elszállóba vannak az árak, és a legrosszabb időszak még bőven előttünk lehet, a gondok azonban egyáltalán nem idén kezdődtek.
Nemsokára kezdődik az iskola, a szülők pedig nincsenek könnyű helyzetben: az infláció nem kímélte az iskolaszereket sem.
A jegybank alelnöke nem túl bizakodó a jövőben: Virág Barnabás szerint akár 20% közelébe is érhet az infláció idén.
Hogyan célszerű hozzáállni ebben a helyzetben a komolyabb kiadásokhoz? Érdemes hitelt igényelni magas inflációs környezetben?
Az 70-es évekről szóló cikksorozatunk 4. részében összefoglaljuk, hogy a napjainkban tapasztalt és az 1970-es években látott inflációs folyamatok között milyen hasonlóságok vannak.
Az elemzők arra számítanak, hogy jelentősen csökkenni fog a háztartások jövedelme.
Az átlagos éves drágulás mértéke Magyarországon 13,7 százalékra emelkedett. Ennek az emelkedésnek azonban a sokszorosával nőtt rengeteg élelmiszer ára hazánkban.
Tovább romlott a pénz, folytatódik a drágulás. Tavaly július óta az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek drágultak a leginkább - közölte friss adatsorában a KSH.
Júniusban 11,7 százalékos éves áremelkedési ütemet mért a KSH, a Portfolió elemzői felmérése szerint pedig júliusban ez a szám 13 százalékra is ugorhat.
Júliusban is folytatódtak az elmúlt hónapokra jellemző átárazások, ami a kormányzati adóintézkedésekkel párosulva újabb lendületet adott az áremelkedéseknek.
A jelenlegi 10% feletti infláció sok munkaadónál lényegében elviszi az év eleji fizetésemelések értékét.
A jelenlegi rendkívüli közegben csakis határozott, hiteles és lépésről-lépésre fölépített monetáris politika vezethet sikerre - mondta Virág Barnabás egy interjúban.
A Magyar Nemzeti Bank kamatemelésről szóló bejelentése után Virág Barnabás a jegybank alelnöke ismertette az MNB várakozásait.
Borús gazdasági kilátásokkal fordultak rá a nemzetközi piacok: stagflációra számítanak a szakértők, és a következő hónapok is az infláció növekedéséről fognak szólni.
A következő hónapokban az átárazások, a forintgyengülés, az adóemelések, és az átlagosnál nagyobb fogyasztók energiaszámláinak növekedése miatt idén 11,7 százalékra emelkedhet.
Novemberre 4,1 százalékos visszamenőleges nyugdíjkiegészítést követelnek a nyugdíjasok, januárban pedig az infláció mértékétől függően legalább 8 százalékos év elejei nyugdíjemelést
Az árrögzítés nélkül az Európai Unió éllovasa lennénk a fogyasztói árak emelkedésében. Nem is akárhogy.
Az infláció elleni küzdelmet jelölte meg a legfontosabb feladatnak a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Kamatemelési ciklusának eddigi legnagyobb kamatemelését léptemeg kedden a jegybank: de mi lesz így a magyarok hiteltörlesztőivel?