Bőven találni olyan élelmiszereket, amiknek az ára legalább 50 százalékkal emelkedett.
Régóta tudjuk már, hogy bizonyos Pick szalámik olcsóbbak Németországban, mint idehaza: de mi okozhatja az első ránézésre érthetetlen különbséget?
Az ársapkák kivezetése 3-5 százalékot dob az élelmiszer-infláción, az árak pedig márciusban tetőzhetnek.
Harmadik hónapja lassul az infláció az eurózónában. A friss adatok szerint januárban 8,5 százalékos drágulás volt, ami majdnem egy százalékkal kevesebb a decemberi adatnál.
Szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne érzékelnék a növekvő infláció negatív hatásait: mindössze a megkérdezettek 2%-a mondta, hogy nem változott az anyagi helyzete.
Januárban meghaladhatja a 25 százalékot az infláció Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint. A GKI szerint az árak a jövőben is emelkedni fognak.
2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, az éves átlag pedig 17,5 százalék körül várható.
Szerintük 2023 első felében még 20 százalék lesz az infláció Magyarországon, ami 25 százalékon tetőzhet.
Hiába nőttek az elmúlt fél évtizedben magasan a keresetek Magyarországon, 2022-ben annyira eldurrant az infláció, hogy jóval kevesebb élelmiszert tudunk vásárolni.
2022. egyértelműen a hozamemelkedések éve volt a kötvénypiacokon. De mi jöhet a hatalmas hozamemelkedés után a kötvénypiacon?
Tovább emelkedtek az élelmiszerek árai Magyarországon, és az Eurostat adatai szerint majdnem elérték az 50 százalékos inflációt decemberre.
Hiába száguld az infláció, hiába az őrületes drágulás, ezzel nagyon kevés fizetés tudja felvenni a versenyt Magyarországon.
A mai napon Matolcsy György jegybankelnök Rigó Csaba Balázzsal, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökével találkozott.
A legmagasabb infláció decemberben az EU-ban Magyarországon volt, 25,0 százalékos az Eurostat adatai szerint. A KSH 24,5 százalékot mért.
Egy év alatt mind a zsír, mind a kenyér átlagára több mint 100 százalékkal emelkedett Magyarországon.
Indulásakor még jogosan kapta meg a szuperállampapír nevet a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), de mostanra változott a helyzet.
A 2022. évi infláció 12 hónap alatt átlagosan 14,5 százalék volt, azonban a nyugdíjasokra 15,2 százalékos drágulás hatott.
2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Az EKB felmérése szerint a közös pénzt használó EU-tagok fogyasztói a gazdaság egészének kilátásait tekintve kevésbé borúlátók, mint korábban.
Január 12-én, csütörtökön utalják a 15 százalékkal megemelt nyugdíjakat.
