A munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem pedig egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak.
Működnek a magyar munkahelyvédelmi intézkedések, és az is jól látszik az elmúlt hónapok tapasztalataiból, hogy a munkaerő-kölcsönzés itthon és a szomszédos országokban is jó alapot ad az újrainduláshoz, miközben országonként más-más módon igyekeznek felvenni a harcot a COVID okozta helyzettel. Legalábbis így látják a régió nyolc országában leánycéggel rendelkező Prohuman szakemberei, akik most összegezték, hogy a környező országok kormányai milyen intézkedésekkel igyekeztek kezelni a koronavírus-járvány nyomában fellépő gazdasági válságot.
Habár az esetszámok napról napra egyre meredekebben emelkednek, nem csak hazánkban a környező országokban is, a tavaszihoz hasonló korlátozásokra jelenlegi ismereteink szerint egyelőre nem kell számítani. Ám az biztos, hogy a korábbi intézkedések, elsősorban az otthoni munkavégzés lehető legszélesebb körben való kiterjesztése erősen befolyásolta azt, hogy miképp fogunk dolgozni a jövőben: hogy konkrétan mire lehet számítani, arról Kadala Miklós, a Hr School alapítója beszélt a Pénzcentrumnak.
Várhatóan ősszel kerül a parlament elé az otthoni munkavégzést támogató jogszabály-módosítás. Az egyik legfontosabb változás a tervezetben, hogy a home office atipikus munkavégzési forma, vagyis csak a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapulhat, ha csak az egyik fél akarja, akkor nem megoldható.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésében, a kockázatok csökkentésében segíti a hazai vállalkozásokat új, online elérhető kiadványával. A Vállalati Fehér Könyv tudományos-szakmai megalapozottsággal, nemzetközi esettanulmányokat ismertetve tesz gyakorlati védekezési, munkaszervezési javaslatokat az őszi-téli időszakra. Alapvető célja, hogy a folyamatos és biztonságos működés fenntartása érdekében praktikus segítséget nyújtson a nem egészségügyi ellátást nyújtó vállalkozások, szervezetek számára a következő járványhullámra való felkészülésben.
Jó lenne.
A bérek nem érik el a Csehországban és Lengyelországban mért szintet.
Tegnapi értesülések szerint hamarosan a Parlament elé kerülhet a Munka törvénykönyv módosítása, amely az otthoni munkavégzés rugalmasabbá tételét célozza. Ám a home office újraszabályozás főbb pontjait és további kérdéseket vetett fel.
423 fő intézményi iskolaőr és 81 fő tartalék iskolaőr, köztük 131 nő, 373 pedig férfi.
Az aktív “fehérgalléros" munkakeresők 72%-a a COVID-19 miatt veszítette el korábbi munkáját.
Nemsokára szavazhat a parlament a Munka Törvénykönyvének módosításáról: ez szabályozná az otthoni munkavégzést, a távmunkát. A munkaadók és a munkavállalók képviselői között nagyjából egyetértés van a módosításról, egyedül a balesetek kérdésében van vita.
Nyolcadik hete nő a kölcsönzött munkaerőigény. A megtartott munkaerő-állományt - akár átképzésekkel - sikerült a cégek többségénél házon belül átcsoportosítani, elkezdődött a leépítettek fokozatos visszavétele. Egyértelműen látható az agrárium felszívó hatása, ezen a területen valós alternatívát hozott a határzár-korlátozás.
Ma Magyarországon a foglalkoztatottság jóval nagyobb a férfiak, mint a nők körében, a fiatal nők - beleértve a kismamákat is - továbbra is kevésbé mobilisek a munkavállalás terén, mint a férfiak. A kismamákat, kisgyermekes anyukákat hagyományosan nem szokás a munkakereső fiatalok közé sorolni, a Coca-Cola Magyarország #énjövőm programjának új kutatásából viszont kiderült: sokszor hasonló kérdésekkel és problémákkal küzdenek, mint pályakezdő vagy frissdiplomás társaik. De mi motiválja őket az álláskeresésben, és hogyan lehet nekik segíteni, hogy a számukra leginkább ideális állást találják meg a gyermeknevelés mellett is? Erre keresték a választ a Medián és a Kantar Hoffmann kutatásai.
A globális krízis hatására kialakult gazdasági lassulás világszerte kockázatot jelent a vállalatok etikus működésére.
A statisztikai hivatal minden hónapban közzéteszi, hogy az egyes nemzetgazdasági ágakban mennyi volt legutóbb az átlagkereset. Az utolsó helyen évek óta a most amúgy is megtépázott turizmus-vendéglátás áll. Nagy kérdés, hogy ha ez tényleg így van, akkor mégis miért ennyire népszerű ez a szakirány a pályaválasztás előtt állók körében?
Ki emlékszik még?
Nem csak több férfi dolgozik Magyarországon, de nagyobb biztonságban is vannak a munkahelyükön, nekik ugyanis stabilabb az állásuk, mint a nőknek, így egy gazdasági visszaesés vagy válság esetén nagyobb eséllyel tudják megtartani a pozícióikat. A KSH legfrissebb statisztikájából kiderül például, hogy május és július között a munkanélküli férfiak száma 31 ezerrel nőtt, a munkanélküli nőké viszont 35 ezerrel az előző év azonos időszakához képest.
Sok szakértő abban látja a megoldást, hogy elkerüljük, vagy kevés fertőzöttel vészeljük át a koronavírus járvány második hullámát, ha rendszeresen és tömegesen tesztelik a lakosságot - vagy legalább bizonyos munkahelyeken, munkakörökben kötelező lenne a tesztelés adott időközönként. A Pénzcentrum most arra kíváncsi, hogy mi a véleménye a lakosságnak: szükség van-e a rendszeres tesztelésre? Hajlandók lennének-e alávetni magukat rendszeres tesztnek a magyarok, vagy nyugodtabbak lennének-e, ha bizonyos munkakörben dolgozókat rendszeresen tesztelnének? Illetve mit gondolnak, mennyire megbízhatóak egyáltalán a koronavírus tesztek?
