A harmadik negyedévben 1318 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére egy friss elemzés szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1 184 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban azonban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek.
Aggasztó számokat hozott felszínre egy nemzetközi kutatás, ami a munkavállalók munkahelyi egészségügyi kockázatát mérte fel. A világ országai között természetesen nagyok a különbségek, de vannak olyan helyek, ahol 10-ből 6 munkavállaló szenvedett már el súlyos balesetet vagy egyéb egészségügyi atrocitást munkája során. Magyarországon ez az arány éppen nem éri el a 1,5-et, de ez még így körülbelül 600 000 olyan munkavállalót jelent, aki átélt már munkahelyén súlyosabb balesetet, erőszakot vagy egyéb zaklatást.
A vírus tükröt mutatott a munkáltatóknak.
Kiemelkedően gyorsan nő a szolgáltató autonóm gépek értékesítése a régióban, különösen az egészségügyi és oktatási célra, valamint az egyszerű munkafolyamatok kiváltására használt eszközök lehetnek népszerűek.
A pandémia nyomán a tömeges home office idején megszaporodott a kiégéssel küszködő munkavállalók száma. Sok szó esett már ennek a kóros állapotnak a kialakulásáról, felismeréséről, de gyógyulás folyamatáról és a kritériumairól eddig csak keveset hallhattunk.
Sokan kimaradtak a statisztikákból.
Viszont a szolgáltatás ára emelkedhet. A most végbemenő digitalizáció lehetőséget kínál az évtizedes akut problémák megoldására, most viszont majd a többletfeladatokat is kiszámlázhatják.
A kormány a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatására új, havi 100 ezer forintos ösztöndíjjal egybekötött képzési lehetőségeket tartalmazó pályázatot indított - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A koronavírus berobbanásakor pillanatok alatt több százezer ember veszítette el a munkáját és iparágak dőltek össze, akik mai napig próbálnak felállni a térdre kényszerülés után. A jelenlegi körülmények között nem könnyű az álláskeresés, főleg vidéken, mégsem reménytelen. A HelloVidék megkereste Fazekas Évát, a JobAngel blog gazdáját, hogy tanácsaival segítse az álláskeresőket és új lehetőségekre is felhívja a figyelmet.
A koronavírus-járvány második hullámában ismét egyre több helyen váltanak otthoni munkavégzésre.
Így néz ki egy jó önéletrajz 2020-ban a covid után: rövid, lényegretörő, illeszkedik a pozícióhoz. A koronavírus-járványra pedig egy új lehetőségként, nem veszteségként tekint.
A meghirdetett pozíciókra átlagosan 40 százalékkal többen jelentkeztek 2020 harmadik negyedévében, mint egy évvel korábban. A legnagyobb érdeklődés a szakmunka, az értékesítés, a fizikai munka és az adminisztrációs állások iránt volt, míg a meghirdetett állások számában a cégvezetői, az építőipari és az egészségügyi munkák területén volt növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.
Jelenleg az elsődleges prioritás, legyen szó bármilyen cégről, az ellenálló képesség javítása és a váratlanra való felkészülés kell, hogy legyen. Vagyis a HR-vezetőknek nem azt kell megálmodniuk, hogyan készíthetik fel a vállalatukat a következő válságra, hanem azt, hogy készíthetik fel bármilyen válságra.
A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet azért rendezett demonstrációt, mert a cég vezetése augusztus 14-én egyoldalúan felmondta a társaságcsoport kollektív szerződését és azóta sem tárgyalt az aláírásra jogosult szakszervezetekkel, illetve az októberi bért - a Munka Törvénykönyvét megsértve - nem fizették ki egy összegben határidőig, mostanáig csak egy részét kapták meg a munkavállalók.
Két vállra fektette Magyarország egyik legdinamikusabb, és legtöbb pénzt hozó ágazatát a koronavírus-járvány. A visszaesés ráadásul döbbenetes, 2019-es számokhoz képest, nem kevesebb mint 97 százalékos. Van-e vajon innen visszaút?
A koronavírus-járvány kitörése óta a legtöbb álláskereső (17 százalék) a szakmunka és fizikai munka területén volt, az emberek 11 százaléka asszisztencia és adminisztráció, 9 százalék pedig értékesítési és kereskedelmi pozíciókban szeretett volna elhelyezkedni. Mindez egy új, munkaerőpiaci kutatásából derült ki.
A GKI Zrt. október elején ismét 1000 fős reprezentatív lakossági felmérést végzett a hazai foglalkoztatási helyzetről. Ebben a hónapban (május óta először) személyes megkeresés alapján történt a vizsgálat. A válaszok alapján augusztushoz képest szeptemberben stagnált a foglalkoztatottság.
Egy friss szövetségi állapotfelmérés szerint a magyar fürdők túlnyomó többsége nem fogja túlélni a válságot saját erőből. Ez pedig országszerte 4 700 munkahelybe is kerülhet.
2021-ben nem a budapesti Fazekas Gyakorlót Gimnázium lett az első, hanem hosszú évek után újra az ELTE gyakorló iskolája, a budapesti Radnóti Gimnázium végzett az élen.
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre.
